Két lány, egy szerelem

Joana …   – Állj meg! – jön a kifulladt kiáltás a hátam mögül Megfordulok, Nicole áll tőlem pár lépésre, a fekete pólómban. Bal kezén átvérzett a kötés, az infúzió hűlt helyéről csak egy apró vércsík árulkodik. – Mi a fenét csinálsz? – mutatok a kezére mérgesen és a mentőautó hátuljából kikapok egy gézdarabot, egy… Tovább »

Nicole   –          Most meg mégis mi a bajod? – kérdezi Wave, miközben csendben ülünk a parton. A nap már égeti a hátamat, de nincs szívem itt hagyni a kis srácokat, akik két órával ezelőtt hívtak le a partra, hogy legyek én a bíró rögtönzött szörfbajnokságukban. –          Semmi. – felelem szűkszavúan és a tengert pásztázom… Tovább »

Joana   Miután Nicole Harton elhagyta az épületet, kissé megszeppenve nézek körül az irodámban. Az ajtó összetörött deszkái még mindig a sarokba dobva feküdtek és vádló tekintettel néztek rám, mintha én annyira tehetnék róla, hogy így alakultak a dolgok. Pont annyira festettek jól, mint az én kapcsolatom Paullal. Furcsa, hogy ezekről a magatehetetlen darabokról a… Tovább »

4.rész Eltelt egy újabb nap. Tisztán emlékszem a tegnapra. Tele voltam tervekkel, optimizmussal, érzésekkel. Ma szöges ellentéte vagyok a tegnapi önmagamnak. Búskomor. Béna. Balek. Szonja már meg sem próbál kiigazodni rajtam. Előző nap velem örült az új terveknek, ma csak aggódva figyel a konyhából. Érzem, hogy bámul, hamarosan lyukat éget a tarkómra. De nem fordulok… Tovább »

3.rész – Ki vagy biztosítva és minden rendben? –  Csak egy halovány persze hagyja el a számat. Pár méter van már csak köztem és a meredek hegy alja között, mégis úgy érzem, mintha ezer mérföldre lenne a cél. Elfáradtam, fáj a lábam és utálom a makacsságom, ami elérte, hogy elkísérjem Leát sziklát mászni. Nem egyszer… Tovább »

  13.rész … Idegtépő percek telnek el minden egyes piros lámpánál. Idegesen dobolok a kormányon. Gyerünk, már rég Krisz házánál kéne lennem. Nagy lendülettel a gázra taposok és éles kanyarral fordulok be az utcába, nem törődve az autósok rémült tülkölésével. Rendőr vagyok, csak nem fényképez le a radar gyorshajtásért, szirénával. Majd kidumálgatom, vagy nem. Most… Tovább »

12.rész … Egy ócska tréfa az élet, egy gyorsan elillanó, homályos képlet. Kép lett. Pont, mint ő, egy gyorsan elillanó, homályos, alaktalan nő. A boldogság árnyéka, talán, egyszer, ha jól tetszel, egyszer, majd visszajő.   Nem engedem! – nézett rám határozottan Kate, kissé eltolva magától, miközben szorosan markolta meg a vállamat Nem igazán van más… Tovább »

2.Rész   8 órával később   – Először is, nincs szükségem kerítőnőre! – morgom becsapva magam mögött a bejárati ajtót, ami akkora dörrenéssel kattan a helyére, hogy félő, tokostól köt ki a földön.  – Másodszor, mit képzeltél? – Szonja vigyorogva néz a kanapéról, ahol a kedvenc sorozatát bámulja, popcornt rágcsálva.   –  Na, hogy sikerült?… Tovább »

Csak egy tánc volt I. 1.RÉSZ Lélekszakadva rohanok az táncakadémia bedeszkázott folyosóján. Villámgyorsan cikázik a tekintetem a fekete ajtók között, vajon melyik kell nekem? Szonja rábeszélt, hogy Márk, a leendő férje, velem gyakorolja az esküvői táncukat, míg ő távol van. Ígéretet tettem önmagamnak, hogy soha többet nem megyek táncterem közelébe és a tánc szó végérvényesen… Tovább »

2. Rész Mirjam –          Szia, anya! – köszöntem nagyot, amint beléptem a tágas nappalinkba. Egyből megcsapott az a jellegzetes tömjén illet, ami mindig belengte az otthonunkat. –          Mirjam, hol voltál? Apád már mindenhol keresett, ó a Megváltóra mi van rajtad? – nézett rám szörnyülködve anyám. –          Egy farmer és egy póló, anya. – mormogtam szemforgatva… Tovább »