Két lány, egy szerelem

Csak egy tánc volt VI.

rész … A mólónak hal és sós víz szaga van. Mélyen beszívom, érzem, ahogy a tüdőm lassan telik meg levegővel. Seattle után olyan érzés, mint békés, nyári esőben az utca langyos betonján sétálni. Ellazítom az izmaim, az ég felé nyújtózom, majd fogom a bőröndöm és a vegyeskereskedés felé indulok, bevásárolok és mára itt maradok, bárhol… Tovább »

Csak egy tánc volt V.

5.rész Egy tükrös, tágas táncteremben ülök és Leát figyelem, ahogy egy csapat tinédzsernek hip-hop órát tart. A szégyellt kerekesszékemet Lea kocsijában hagytuk. Így legalább a látszatát fenntarthatom, hogy egy egészséges, átlagos táncos vagyok. Hosszú, fekete farmerom eltakarja a forradásokat a lábamon, kár, hogy a mély barázdákat a szemem alatt már nem tudja. Kemény a pad… Tovább »

Csak egy tánc volt IV.

4.rész Eltelt egy újabb nap. Tisztán emlékszem a tegnapra. Tele voltam tervekkel, optimizmussal, érzésekkel. Ma szöges ellentéte vagyok a tegnapi önmagamnak. Búskomor. Béna. Balek. Szonja már meg sem próbál kiigazodni rajtam. Előző nap velem örült az új terveknek, ma csak aggódva figyel a konyhából. Érzem, hogy bámul, hamarosan lyukat éget a tarkómra. De nem fordulok… Tovább »

Csak egy tánc volt III.rész

3.rész – Ki vagy biztosítva és minden rendben? –  Csak egy halovány persze hagyja el a számat. Pár méter van már csak köztem és a meredek hegy alja között, mégis úgy érzem, mintha ezer mérföldre lenne a cél. Elfáradtam, fáj a lábam és utálom a makacsságom, ami elérte, hogy elkísérjem Leát sziklát mászni. Nem egyszer… Tovább »

Csak egy tánc volt II.

2.Rész   8 órával később   – Először is, nincs szükségem kerítőnőre! – morgom becsapva magam mögött a bejárati ajtót, ami akkora dörrenéssel kattan a helyére, hogy félő, tokostól köt ki a földön.  – Másodszor, mit képzeltél? – Szonja vigyorogva néz a kanapéról, ahol a kedvenc sorozatát bámulja, popcornt rágcsálva.   –  Na, hogy sikerült?… Tovább »

Csak egy tánc volt I.

Csak egy tánc volt I. 1.RÉSZ Lélekszakadva rohanok az táncakadémia bedeszkázott folyosóján. Villámgyorsan cikázik a tekintetem a fekete ajtók között, vajon melyik kell nekem? Szonja rábeszélt, hogy Márk, a leendő férje, velem gyakorolja az esküvői táncukat, míg ő távol van. Ígéretet tettem önmagamnak, hogy soha többet nem megyek táncterem közelébe és a tánc szó végérvényesen… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!