
3.RÉSZ Rémesen hideg van kint, az eső kopogását hallgatva fekszem az ágyban, már több mint két hét eltelt az óta, mióta megtámadott az a férfi a kórházban. Katevel fokozatosan haladunk, szépen lassan, hisz itt az egész élet, arra, hogy együtt legyünk. Néha órákat csókolózva ülünk a kanapémon, anélkül, hogy bármit is mondanánk egymásnak. Egyre nehezebben…
Tovább »