5.r\u00e9sz<\/p>\r\n
Egy t\u00fckr\u00f6s, t\u00e1gas t\u00e1ncteremben \u00fcl\u00f6k \u00e9s Le\u00e1t figyelem, ahogy egy csapat tin\u00e9dzsernek hip-hop \u00f3r\u00e1t tart. A sz\u00e9gyellt kerekessz\u00e9kemet Lea kocsij\u00e1ban hagytuk. \u00cdgy legal\u00e1bb a l\u00e1tszat\u00e1t fenntarthatom, hogy egy eg\u00e9szs\u00e9ges, \u00e1tlagos t\u00e1ncos vagyok. Hossz\u00fa, fekete farmerom eltakarja a forrad\u00e1sokat a l\u00e1bamon, k\u00e1r, hogy a m\u00e9ly bar\u00e1zd\u00e1kat a szemem alatt m\u00e1r nem tudja. Kem\u00e9ny a pad \u00e9s f\u00e1j a h\u00e1tam a sok er\u0151lk\u00f6d\u00e9st\u0151l, a hideg falnak d\u0151l\u00f6k, de nem sokat seg\u00edt. B\u00e1mulom Le\u00e1t \u00e9s azon gondolkodom, mi\u00e9rt pont \u00e9n kellek neki. Teljesen elragadta a t\u00e1nc, a zene, a ritmus. A l\u00e1nyok t\u00e1tott sz\u00e1jjal b\u00e1mulj\u00e1k \u00e9s nem neh\u00e9z \u00e9szrevenni, hogy a f\u00e9l banda oda meg vissza van t\u0151le. Egym\u00e1st lek\u00f6r\u00f6zve akarnak t\u00f6bb figyelmet kicsikarni Le\u00e1t\u00f3l. \u00c9n is egy vagyok a l\u00e1nyok k\u00f6z\u00fcl, k\u00e9ptelen vagyok levenni a szememet r\u00f3la, ahogy a zene ritmus\u00e1ra ringatja a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, ahogy a fenek\u00e9t kitolva fel\u00e1ll a f\u00f6ldr\u0151l, ahogy az egyre gyorsul\u00f3 ritmusra ugr\u00e1l, ahogy a kontyba fogott sz\u0151ke haja id\u0151k\u00f6zben sz\u00e9tbomlik, mind-mind megakad\u00e1lyoz benne, hogy beles\u00fcppedjek az \u00f6nsajn\u00e1latba.<\/p>\r\n
T\u00e1ncolni akarok, forr a v\u00e9rem, a sz\u00edvem rugdalja az agyamat, hogy \u00e1llj m\u00e1r fel v\u00e9gre \u00e9s t\u00e1ncolj! Tedd v\u00e9gre azt, ami boldogg\u00e1 tesz! Szomor\u00faan elmosolyodom, mert az agyam pontosan tudja, hogy erre jelenleg m\u00e9g nincs lehet\u0151s\u00e9g. Be kell \u00e9rnem, hogy az ujjammal \u00e9s a bal l\u00e1bammal \u00fct\u00f6m a ritmust. Musz\u00e1j, hogy ennyi el\u00e9g legyen. Musz\u00e1j, mert nincs m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1som. A sz\u00edvem akaratos, vet\u00edti a r\u00e9gi k\u00e9peket az agyamnak. Az \u00e9jszak\u00e1kat, amikor magamr\u00f3l elfelejtkezve vonaglottam a sz\u00ednpadon, amikor \u00f3r\u00e1t tartottam a gyerekeknek a jav\u00edt\u00f3ban. K\u00fcldi \u0151ket meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, azt\u00e1n csendben elhallgat, mikor a fejemmel nemet intek.<\/p>\r\n
Lea \u00fajra visszar\u00e1nt a val\u00f3s\u00e1gba, amikor lekapcsolja a hifit. A l\u00e1nyok m\u00e9ly l\u00e9legzetv\u00e9teleit hallani csak. Lea hangja bet\u00f6lti a termet \u00e9s minden szem r\u00e1szegez\u0151dik, de \u0151t ez cseppet sem zavarja. Egyenes h\u00e1ttal, felszegett fejjel, magabiztosan j\u00e1r k\u00f6rbe, mik\u00f6zben a levezet\u0151 gyakorlat zajlik. Elgondolkodom, vajon hogy jutott el ide\u00e1ig, honnan ez az elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g \u00e9s akarater\u0151, a tenni akar\u00e1s. M\u00e9g soha nem besz\u00e9lt az \u00e9let\u00e9r\u0151l, szinte nem tudok r\u00f3la semmit. Ijeszt\u0151, hogy \u0151 mennyire ismer engem, \u00e9n pedig azt sem tudom, ki \u0151 val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\r\n
Az \u00f3r\u00e1nak v\u00e9ge, de p\u00e1r l\u00e1ny m\u00e9g mindig Lea k\u00f6r\u00fcl s\u00fcnd\u00f6r\u00f6g. Az egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sokszor keresi Lea pillant\u00e1s\u00e1t, l\u00e1tni, hogy valami t\u00f6bbet akar. T\u00e1volr\u00f3l vizslatom v\u00e9gig. Hossz\u00fa combok, magas, izmos test, f\u00e9loldalas, megnyer\u0151 mosoly, f\u00e9lhossz\u00fa l\u00f3farokba k\u00f6t\u00f6tt fekete haj.<\/p>\r\n
Megr\u00e1ndulok, amikor a t\u00f6bbiek kiindulnak, \u0151 pedig meg\u00e9rinti Lea k\u00f6ny\u00f6k\u00e9t. Lea ugyanolyan sz\u00e9les, bar\u00e1ts\u00e1gos mosollyal n\u00e9z, mint kor\u00e1bban. Nyoma sincsen, hogy zavarn\u00e1 az \u00e9rint\u00e9s, vagy a l\u00e1ny k\u00f6zels\u00e9ge. Lassan tekeri fel a hifi k\u00e1bel\u00e9t, mik\u00f6zben tov\u00e1bb cseveg a l\u00e1nnyal. Lea a szem\u00e9vel keresi a kapcsot, amivel \u00f6ssze tudja fogatni a k\u00e1belt, a l\u00e1ny pedig k\u00e9szs\u00e9gesen pattan ut\u00e1na. V\u00e9gig sim\u00edt Lea kez\u00e9n, amikor \u00e1tveszi t\u0151le a k\u00f6teget \u00e9s beakasztja a kapcsot. Majdnem kiugrik a sz\u00edvem, elford\u00edtom a fejem \u00e9s a fekete parkett\u00e1t kezdem b\u00e1mulni. A bal oldal\u00e1n m\u00e1r j\u00f6n fel a ragaszt\u00f3 \u00e9s kopott a sok t\u00e1ncos l\u00e1b nyom\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n
Egy k\u00e9z \u00e9rinti meg az \u00e1llam, felfel\u00e9 emeli az arcom \u00e9s egy cs\u00f3kot nyom a sz\u00e1mra. Nem csak egy fut\u00f3 cs\u00f3k ez, sokkal bens\u0151s\u00e9gesebb. \u00c9rzem a nyelve hegy\u00e9t a fels\u0151 ajkamn\u00e1l. Lehuppan mell\u00e9m, l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 fogva a padot \u00e9s \u00fagy n\u00e9z, mintha tudn\u00e1 minden gondolatom. Ekkor j\u00f6v\u00f6k r\u00e1, hogy a l\u00e1ny, aki meg\u00e9rintette Le\u00e1t, v\u00e9gign\u00e9zte az eg\u00e9szet \u00e9s m\u00e9g csak most hagyja el a termet.<\/p>\r\n
Nyitva marad a sz\u00e1m \u00e9s a l\u00e1ny ut\u00e1n b\u00e1mulok. Lea ism\u00e9t maga fel\u00e9 ford\u00edt \u00e9s magabiztos mosoly k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben h\u00faz mag\u00e1hoz. Nincs a teremben senki, \u00edgy kend\u0151zetlen term\u00e9szetess\u00e9ggel sim\u00edt v\u00e9gig az oldalon, \u00e9lvezi az ajkam \u00e9rint\u00e9s\u00e9t. Magamhoz h\u00fazom, \u00e1tkarolom a derek\u00e1t, \u00e9rzem a kezem alatt, mennyire megizzadt. Nem tasz\u00edt, sokkal ink\u00e1bb begerjeszt. Mosolyogva tol el, miut\u00e1n beb\u00fajtatom a kezem a nadr\u00e1gja al\u00e1 \u00e9s megfogom a fenek\u00e9t.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Le kell tusolnom \u2013 vigyorog \u00e9s belet\u00f6rli izzadt homlok\u00e1t p\u00f3l\u00f3ja nyak\u00e1ba. \u2013 Nagyon fura, hogy nem tolt\u00e1l el, olyan szagom lehet, mint a h\u00e1rom \u00e9ves uzsonn\u00e1nak.<\/p>\r\n
Nem sz\u00f3lok semmit. Musz\u00e1j lenyugodnom, kell p\u00e1r perc, m\u00edg a sz\u00edvem ritmusa \u00fajra helyre\u00e1ll, mire a l\u00e9gz\u00e9sem ism\u00e9t lelassul. F\u00e9lre\u00e9rti a sz\u00f3tlans\u00e1gom.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nincs k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk semmi! \u00c9n nem is sejtettem, hogy szeretne valamit, csak amikor hozz\u00e1m \u00e9rt, tudatosult, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik. Megmondtam, hogy van valakim, sz\u00f3val k\u00e9rlek sz\u00e9pen, sz\u00f3lalj meg. Meg h\u00e1t az isten szerelm\u00e9re tizennyolc \u00e9ves \u00e9s a tan\u00edtv\u00e1nyom!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem ez\u00e9rt hallgattam el, Lea. Igaz\u00e1b\u00f3l t\u00fals\u00e1gosan is ny\u00edltan adtad a tudt\u00e1ra, hogy kivel vagy.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9s ez zavart?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mi? Nem! Dehogyis.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Akkor?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0H\u00e1t\u2026iz\u00e9\u2026kellett p\u00e1r perc, m\u00edg \u00e9n\u2026<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Oh! \u2013 vigyorog, mintha most kapott volna egy adag boldogs\u00e1got a boltban.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Bemutatsz majd neki?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Kinek? \u2013 k\u00e9rdez vissza ijedten.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Azt mondtad a l\u00e1nynak, hogy van valakid. Bemutatsz, majd annak a valakinek?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ne legy\u00e9l tah\u00f3!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem vagyunk egy\u00fctt.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9s azt kellett volna mondanom, hogy n\u00e9zd Rhiannon most \u00e9pp nem vagyok egy\u00fctt senkivel, csak van egy l\u00e1ny, akivel folyton sm\u00e1rolunk \u00e9s egy hajsz\u00e1l v\u00e1laszt el t\u0151le, hogy f\u00e9l \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt le ne fek\u00fcdj\u00fcnk egym\u00e1ssal. De \u0151 nem akar engem, sz\u00f3val ne legy\u00e9l szomor\u00fa, mert \u00e9n most egy olyan l\u00e1ny ut\u00e1n kajtatok, aki semmit sem \u00e9rez ir\u00e1ntam.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ez nem igaz!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Melyik r\u00e9sze?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Lea! \u2013 dorg\u00e1l\u00f3an ejtem ki a nev\u00e9t, meg akarom mondani, hogyan \u00e9rzek ir\u00e1nta, de csak t\u00e1togok p\u00e1r percig. Horkant egyet, fel\u00e1ll mell\u0151lem \u00e9s k\u00f6zli, hogy letusol. \u2013 \u00a0Lea, v\u00e1rj! \u2013 el akarom kapni a kez\u00e9t, de elv\u00e9tem. Csak legyint \u00e9s a tusol\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ba indul. Felpattanok \u00e9s ut\u00e1na indulok, megperd\u00fcl, amikor meghallja a l\u00e9pteim. Ijedten n\u00e9z r\u00e1m, \u00e9n meg nem \u00e9rtem a tekintet\u00e9t, azt\u00e1n leesik, hogy mank\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl s\u00e9t\u00e1lok ut\u00e1na. Megtorpanok \u00e9s f\u00e9lelemmel pillantok a jobb l\u00e1bamra. Ott \u00e1ll a bal mellett \u00e9s m\u00e1r \u00e9rezem is, azt a fullaszt\u00f3 \u00e9rz\u00e9st, amit minden egyes gy\u00f3gytorna ut\u00e1n. Amikor van is l\u00e1bad, meg nincs is, f\u00e1j is, meg nem is \u00e9s csak \u00e1llok, leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodva. Sz\u00e9d\u00fcl\u00f6k, megijedek \u00e9s gyorsan le\u00fcl\u00f6k.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Semmi baj, ny\u00fajtsd ki \u00e9s l\u00e9legezz m\u00e9lyeket! \u2013 hallom Lea hangj\u00e1t, mellettem t\u00e9rdel \u00e9s megnyugtat\u00f3an simogatja a h\u00e1tamat.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ez, mi a franc volt? \u2013 k\u00e9rdezem remeg\u0151 sz\u00e1jjal.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Most megtudtuk, hogy csak a fejedben l\u00e9tezik az a g\u00e1t, ami megakad\u00e1lyozza, hogy l\u00e1bra \u00e1llj. Meg kell nyugodnod Alex, hallasz engem?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Aha \u2013 motyogom \u00e9s h\u00e1tra fekszem a parkett\u00e1n. M\u00e9lyeket l\u00e9legzem \u00e9s p\u00e1r perc m\u00falva visszanyerem az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st. \u2013 Ok\u00e9, itt vagyok \u00e9s ott tartottunk, hogy ut\u00e1nad indultam \u00e9s k\u00f6z\u00f6lni akartam, hogy nincs igazad. Nem lenn\u00e9k itt, ha nem \u00e9rezn\u00e9k semmit ir\u00e1ntad \u2013 mondom hat\u00e1rozottan a szem\u00e9be n\u00e9zve. Nem akartalak megb\u00e1ntani, csak olyan term\u00e9szetess\u00e9ggel mondtad, hogy egy\u00fctt vagy valakivel, hogy\u2026<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9rtem, \u00e9rtem \u2013 emeli fel v\u00e9dekez\u0151en a kez\u00e9t. Tudom, hogy nem akarsz kapcsolatot, minden egyes nap elmondod legal\u00e1bb h\u00e1romszor. Igyekszem megem\u00e9szteni, csak lassan megy, hiszen folyton veled vagyok. Nem tudom, nem akarni a cs\u00f3kod vagy az \u00e9rint\u00e9sed. Te nem akarsz kapcsolatot \u00e9s kell a t\u00e1vols\u00e1g, m\u00e9gis csillog a szemed, ha mellettem vagy \u00e9s ez teljesen m\u00e1st \u00fczen.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem akarom bonyol\u00edtani a dolgokat.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0A dolgok, kett\u0151nk k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r \u00e9pp el\u00e9g bonyolultak, \u00edgy is.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Pontosan. Lea nagyon keveset tudok r\u00f3lad \u00e9s \u00edgy\u2026- t\u00e1rom sz\u00e9t a karom befejezetlen\u00fcl, hagyva a mondatot.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Akkor, mi\u00e9rt nem k\u00e9rdezel? Majdnem k\u00e9t h\u00f3nap telt el \u00e9s nem k\u00e9rdezt\u00e9l semmit t\u0151lem, mi\u00e9rt?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem tudom.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9n igen. Szerintem \u00fagy \u00e9rzed, ha kevesebbet tudsz r\u00f3lam, k\u00f6nnyebben l\u00e9psz majd t\u00fal rajtam. Igyekszel min\u00e9l kev\u00e9sb\u00e9 k\u00f6t\u0151dni hozz\u00e1m, mert f\u00e9lsz. Csak m\u00e9g nem j\u00f6ttem r\u00e1, hogy mi\u00e9rt. Illetve tudom, hogy t\u00f6rt\u00e9ntek dolgok az \u00e9letedben, tudom, hogy elvesztetted azt a l\u00e1nyt, tudom, hogy keresed az utad \u00e9s teljesen m\u00e1s ember pr\u00f3b\u00e1lsz lenni. Csak azt nem \u00e9rtem, ehhez mi\u00e9rt tartozik hozz\u00e1, hogy ignor\u00e1lsz mindent \u00e9s mindenkit. Nem vagyok senki, hogy \u00edt\u00e9lkezzem feletted f\u00e9lre ne \u00e9rtsd, csak szeretn\u00e9m, hogyha r\u00e1j\u00f6nn\u00e9l, ez m\u00e1r nem m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. Musz\u00e1j nyitnod az emberek fel\u00e9 \u00e9s most nem csak magam mellett besz\u00e9lek, mert meg\u00e9rtettem, hogy nem akarsz t\u0151lem semmit. Ami nyilv\u00e1n hazugs\u00e1g, tekintve, hogy folyton egym\u00e1s sz\u00e1j\u00e1ban l\u00f3gunk, de mindegy. Sz\u00f3val, ha elz\u00e1rod magad mindenkit\u0151l az nem megold\u00e1s.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Hol sz\u00fclett\u00e9l? \u2013 Mosolyogva cs\u00f3v\u00e1ja meg a fej\u00e9t, szinte hitetlenkedve morog valamit elh\u00fazva a sz\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n
\u00ad\u2013 \u00a0Mindig beletraf\u00e1lsz. Ez nem olyan egyszer\u0171, mint amilyennek t\u0171nik. Most kital\u00e1lhatn\u00e9k egy v\u00e9letlenszer\u0171 v\u00e1rost, hazudhatn\u00e9k valamit, de t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem megy. Viszont, ha elmondom, honnan j\u00f6ttem, besz\u00e9lnem kell a csal\u00e1domr\u00f3l, neked pedig rengeteg k\u00e9rd\u00e9sed lesz, sz\u00f3val k\u00f6ss\u00fcnk egyezs\u00e9get. Letusolok, v\u00e9gig csin\u00e1ljuk a gy\u00f3gytorn\u00e1t, hazaviszlek \u00e9s elmondom a t\u00f6rt\u00e9netem. Megegyezt\u00fcnk?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Igen \u2013 b\u00f3lintok hat\u00e1rozottan.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Seg\u00edtek fel\u00e1llni.<\/p>\r\n
Lea h\u00f3nom al\u00e1 ny\u00fal, befesz\u00edti a l\u00e1bait \u00e9s talpra emel. Miut\u00e1n a padra \u00fcltetett a tusol\u00f3 fel\u00e9 indul, \u00e9n meg elkapom a kez\u00e9t \u00e9s eml\u00e9keztetem, hogy elfelejtett valamit. Tan\u00e1cstalanul n\u00e9z p\u00e1r pillanatig, majd felnevet \u00e9s nyom egy cs\u00f3kot a sz\u00e1mra.<\/p>\r\n
Lea t\u00fcrelmesen \u00e1ll a j\u00e1r\u00f3korl\u00e1t v\u00e9g\u00e9n, m\u00edg \u00e9n idegesen r\u00e1gom a sz\u00e1m sz\u00e9l\u00e9t. M\u00e9g nem keltem fel a kerekessz\u00e9kb\u0151l, de az izzadts\u00e1g m\u00e1r gy\u00f6ngy\u00f6zik a homlokomon. Nagyot nyelek \u00e9s megr\u00e1zom a fejem.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem fog menni!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Gyer\u00fcnk Alex, tudsz j\u00e1rni, te is tudod.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0El fogok esni \u2013 mondom \u00e9s igyekszem egyre gyorsul\u00f3 sz\u00edvver\u00e9semet a h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtani.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9s akkor mi van?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Megint elmozdulhatnak a vasak a l\u00e1bamban.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ugye tudod, hogy meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u0151ket \u00e9s t\u00f6bbet nem fog megt\u00f6rt\u00e9nni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0B\u00e1rmi megt\u00f6rt\u00e9nhet.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mit\u0151l f\u00e9lsz Alex? \u2013 K\u00f6zelebb j\u00f6n hozz\u00e1m \u00e9s leguggol el\u00e9m. V\u00e9gig sim\u00edt feh\u00e9r p\u00f3l\u00f3j\u00e1n \u00e9s a t\u00e9rdemre rakja a kez\u00e9t. A varratok behegedtek, a l\u00e1bad elb\u00edr, m\u00e1r csak a kis buksidban kell lerendezned a dolgokat \u00e9s lassan \u00fajra visszat\u00e9rsz. Mit\u0151l f\u00e9lsz?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem tudom \u2013 k\u00e9ts\u00e9gbeesetten r\u00e1ntom meg a v\u00e1llamat. Remeg a sz\u00e1m sz\u00e9le, gyorsan veszem a leveg\u0151t \u00e9s ker\u00fcl\u00f6m Lea tekintet\u00e9t. Az arcomhoz akar \u00e9rni, amikor kopognak. Elr\u00e1ntja a kez\u00e9t \u00e9s felegyenesedik, amikor egy negyvenes \u00e9vei elej\u00e9n j\u00e1r\u00f3, szem\u00fcveges h\u00f6lgy dugja be a fej\u00e9t az ajt\u00f3n.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Eleanor, ne haragudjon, hogy zavarom, de ki tudna j\u00f6nni egy percre? \u2013 k\u00e9rdezi szaggatott hangon, er\u0151teljesen megnyomva minden r-bet\u0171t.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mindj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k, Alex \u2013 n\u00e9z r\u00e1m Lea kedvesen \u00e9s a n\u0151 ut\u00e1n indul a folyos\u00f3ra.<\/p>\r\n
Amint becsuk\u00f3dik a terem ajtaja a kezembe temetem az arcomat. Igyekszem ki\u0171zni azokat a k\u00e9peket a fejemb\u0151l, amikor a kocsimb\u00f3l kil\u00f3gva, leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodtam, nem \u00e9rezve a l\u00e1bamat, vagy amikor a konyhapadl\u00f3n fek\u00fcdtem sz\u00f6rny\u0171 f\u00e1jdalomban fetrengve. Nem kellenek, nem akarom \u0151ket, de meg\u00e1ll\u00edthatatlanul \u00f6z\u00f6nlenek fel\u00e9m, hi\u00e1ba menek\u00fcl\u00f6k el\u0151l\u00fck l\u00e9lekszakadva.<\/p>\r\n
Meg\u00e1llok, megfordulok \u00e9s a szem\u00fckbe n\u00e9zek.<\/p>\r\n
Megragadom a j\u00e1r\u00f3korl\u00e1t sz\u00e9l\u00e9t \u00e9s a bal l\u00e1bamra nehezedve talpra \u00e1llok. Pezseg a v\u00e9rem, j\u00f6n m\u00e1r a f\u00e9lelem, j\u00f6n a f\u00e1jdalomt\u00f3l val\u00f3 m\u00e9rhetetlen f\u00e9lelem. Nem b\u00fajok el, nem nyomom el, nem gondolok m\u00e1sra, csak engedem hadd vigyen. Lehunyom a szemem \u00e9s leteszem a jobb l\u00e1bam a bal mell\u00e9. Lassan nehezedek r\u00e1, \u00f3r\u00e1knak t\u0171nik, pedig csak p\u00e1r elillan\u00f3 l\u00e9legzetv\u00e9telnyi id\u0151, m\u00edg a bal l\u00e1bam megemelkedik \u00e9s a jobb kezdi el tartani a terhet. Remeg\u0151 k\u00e9zzel engedek a korl\u00e1t szor\u00edt\u00e1s\u00e1n, azt\u00e1n l\u00e9pek egyet el\u0151re. Mintha habon j\u00e1rn\u00e9k, puha, s\u00fcllyed\u0151, gumiszer\u0171 a padl\u00f3 \u00e9rint\u00e9se a talpam alatt. L\u00e9pkedek, mint a j\u00e1rni tanul\u00f3 bab\u00e1k, csak sokkal kevesebb g\u00fcgy\u00f6g\u00e9ssel \u00e9s lelkesed\u00e9ssel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. Sehol egy b\u00e1tor\u00edt\u00f3 sz\u00f3, egy elkall\u00f3dott j\u00e1t\u00e9kmack\u00f3 vagy a remeg\u00e9st cs\u00f6kkent\u0151 \u00f6lel\u00e9s. Csak \u00e9n vagyok meg a barna korl\u00e1t a tenyerem alatt.<\/p>\r\n
A j\u00e1r\u00f3r\u00fad v\u00e9g\u00e9re \u00e9rek \u00e9s fogalmam sincs, hogyan kell megfordulni k\u00e9t l\u00e1bbal. Pr\u00f3b\u00e1lom felid\u00e9zni a mozdulatot k\u00e9t h\u00f3nappal ezel\u0151ttr\u0151l. Melyik l\u00e1bamon van a s\u00falypont \u00e9s melyikkel kell l\u00e9pnem?<\/p>\r\n
Elv\u00e9tem. \u00c9rzem, ahogy a jobb l\u00e1bam megbicsaklik \u00e9s v\u00e1rom a kem\u00e9ny f\u00f6ldet \u00e9r\u00e9st, majd a nyilall\u00f3 f\u00e1jdalmat, de nem j\u00f6n. Helyette k\u00e9t kar ragad meg \u00e9s egy hopp\u00e1 ki\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n h\u00e1tulr\u00f3l von mag\u00e1hoz. Gyorsan a korl\u00e1tba kapaszkodom \u00e9s a bal l\u00e1bamra nehezedek, a kezek azonban a derekamon maradnak.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Egyr\u00e9szt, bal l\u00e1bra s\u00falyponthelyez\u00e9s, jobbal l\u00e9p a sorrend, m\u00e1sr\u00e9szt, ha megint egyed\u00fcl kezdesz mag\u00e1nakci\u00f3ba kitekerem a nyakad, harmadr\u00e9szt, ugye mondtam, hogy l\u00e1bra tudsz \u00e1llni \u2013 Lea a h\u00e1tam m\u00f6g\u00fcl sz\u00f3lal meg, majd sz\u00e9pen lassan elenged.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem vagyok benne biztos, hogy vissza tudok menni a sz\u00e9kemhez.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Milyen sz\u00e9khez? \u2013 k\u00e9rdezi Lea a terem m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9be gur\u00edtva a kerekessz\u00e9kem. \u2013 \u00a0\u00d3, hogy erre a sz\u00e9kre gondolt\u00e1l?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Lea, komolyan besz\u00e9lek.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c9n is. Minden energi\u00e1dat arra fecs\u00e9reled el, hogy tartod magad vagy l\u00e9pni is fogsz?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem vagy j\u00f3 gy\u00f3gytorn\u00e1sz \u2013 morgom d\u00fch\u00f6sen \u00e9s a sz\u00e9kem fel\u00e9 araszolok. A korl\u00e1t v\u00e9g\u00e9n\u00e9l megtorpanok. Lea k\u00f6zelebb s\u00e9t\u00e1l, zsebre dugott k\u00e9zzel. Tudom, hogy azonnal ugrana, ha elvesz\u00edten\u00e9m az egyens\u00falyom, m\u00e9gis olyan j\u00f3l j\u00e1tsza az \u00e9rdektelent, hogy egy pillanatra elhiszem, hogy nem seg\u00edtene. K\u00e9t l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n \u00e9rzem, hogy baj lesz. \u00c9n sz\u00e9d\u00fclni kezdek, a l\u00e1bam meg remegni. Hirtelen n\u00e9zek k\u00f6r\u00fcl, mibe tudok kapaszkodni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Lea! \u2013 suttogom ijedten \u00e9s m\u00e1r \u00e9rzem is a kerekessz\u00e9ket a fenekem alatt. \u00c9szre sem vettem, mikor tolta m\u00f6g\u00e9m Lea \u00e9s seg\u00edtett bele. \u2013 Lea, mi\u00e9rt sz\u00e9d\u00fcl\u00f6k? \u2013 A szoba egyetlen \u00edr\u00f3asztala v\u00e9szesen hull\u00e1mzik. Lehunyom a szemem \u00e9s eltakarom a kezemmel, k\u00f6zben a sz\u00e9k karf\u00e1j\u00e1n k\u00f6ny\u00f6k\u00f6l\u00f6k.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Pr\u00f3b\u00e1lj megnyugodni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem ijedtem meg!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ugye tudod, hogy nagyon \u00fcgyes volt\u00e1l Alex?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0K\u00f6sz, mondom miut\u00e1n \u00f6sszeszedtem magam.<\/p>\r\n
B\u00e1tor\u00edt\u00f3an sim\u00edt v\u00e9gig a h\u00e1tamon, mik\u00f6zben leoltja a terem villany\u00e1t \u00e9s a kij\u00e1rat fel\u00e9 tol. A seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1szok be a kocsiba \u00e9s \u00f6ntelten vigyorgok, m\u00edg \u0151 a csomagtart\u00f3ba teszi a kerekessz\u00e9ket. Behuppan mell\u00e9m a vezet\u0151\u00fcl\u00e9sre \u00e9s enyh\u00e9n felvont szem\u00f6ld\u00f6kkel n\u00e9z, amint megl\u00e1tja a mosolyom.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00dcgyes volt\u00e1l, de az\u00e9rt nem k\u00f6r\u00fcl\u00f6tted hajlott meg a t\u00e9r, ugye tudod, Alex? \u2013 Szemforgatva gy\u00fajt\u00e1st ad, majd kikanyarodik a rehabilit\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpont zs\u00fafolt parkol\u00f3j\u00e1b\u00f3l. M\u00f3k\u00e1s hangon d\u00fadolgat eg\u00e9sz \u00faton, a r\u00e1di\u00f3ban sz\u00f3l\u00f3 zene \u00fctem\u00e9re mozognak az ujjai a korm\u00e1nyon. A gy\u0171r\u0171sujj\u00e1n van egy v alak\u00fa forrad\u00e1s, eg\u00e9sz \u00faton azt n\u00e9zem, magamban tal\u00e1lgatva, mi t\u00f6rt\u00e9nhetett.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Megk\u00e9rdezed v\u00e9gre, vagy m\u00e9g gy\u00e1rtasz magadban p\u00e1r fikt\u00edv t\u00f6rt\u00e9netet?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0M\u00e1r csak az\u00e9rt sem k\u00e9rdezem meg! \u2013 vonom meg a v\u00e1llam nemt\u00f6r\u0151dve. Egy mosolyt villantok r\u00e1, majd kisz\u00e1llok, amikor az alb\u00e9rlet el\u00e9 \u00e9r\u00fcnk. Szaggatott l\u00e9ptekkel araszolok az ajt\u00f3 fel\u00e9, f\u00e9l\u00faton inogva \u00e1llok meg. Lea a karom al\u00e1 ny\u00fal \u00e9s most \u0151 villant r\u00e1m \u00f6ntelt mosolyt. Szemforgatva indulok a bej\u00e1rat ir\u00e1ny\u00e1ba. Megtorpanok, amikor megl\u00e1tom, ki \u00e1ll az ajt\u00f3ban. Sz\u00e9lesen mosolyog, bel\u0151lem pedig minden magabiztoss\u00e1g tovasz\u00e1ll. F\u00e9lelem villan a szememben, mikor megl\u00e1tom a feh\u00e9r kis tasakot John kez\u00e9ben. Benne mindennel, ami t\u00f6nkretette Franceska ut\u00e1ni, am\u00fagyis nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9letemet. Lea olyan merevs\u00e9ggel tartja a karomat, mintha egy \u00f3lom b\u00e1b\u00fa lenne, fa arccal. John sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl indul az ajt\u00f3m ir\u00e1ny\u00e1ba, laz\u00e1n a falnak d\u0151l a kilincs mellett \u00e9s karba tett k\u00e9zzel r\u00e1\u00e9r\u0151sen piszk\u00e1lja a k\u00f6rm\u00e9t. \u00c9pp megk\u00e9rn\u00e9m, hogy t\u00e1vozzon, mikor Lea elengedi a karom, a kezembe nyomja az egyik mank\u00f3mat, kinyitja az ajt\u00f3t, majd akkora d\u00f6rren\u00e9ssel v\u00e1gja be az orrom el\u0151tt, hogy p\u00e1r percig csak d\u00f6bbentem b\u00e1mulom a barna lakkoz\u00e1st rajta.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0T\u00fczes kis teremt\u00e9s \u2013 John szisszen egyet, amikor a mank\u00f3mat a l\u00e1b\u00e1hoz v\u00e1gom.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Leveszed a mocskos tekintetedet r\u00f3la! \u2013 morgom kikelve magamb\u00f3l. \u2013 \u00a0H\u00fazz innen John, nem kellesz!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Gondoltam h\u00e1tha sz\u00fcks\u00e9ged lenne egy kis l\u00f6ketre, most hogy \u00fajra\u2026 nos tudod \u2013 n\u00e9z a l\u00e1bamra sz\u00e1nakoz\u00f3an.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0H\u00fazz innen! \u2013 mutatok indulatosan a kij\u00e1rat ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ha nem, h\u00e1t nem \u2013 r\u00e1ntja meg a v\u00e1ll\u00e1t, majd a l\u00e9pcs\u0151 fel\u00e9 galoppozik, fel a m\u00e1sodik emeletre. Tudom, kihez megy \u00e9s egy pillanatra \u00f6sszeszorul \u00e9rte a sz\u00edvem.<\/p>\r\n
Szomor\u00faan nyitok be a lak\u00e1somba, ledobom a kab\u00e1tomat az ajt\u00f3 melletti apr\u00f3 fogasra, majd a mank\u00f3val nagyokat l\u00e9pve a kanap\u00e9 fel\u00e9 indulok. Lea a fotelb\u0151l karba tett k\u00e9zzel, faarccal n\u00e9zi v\u00e9gig, ahogy s\u00f3hajtva elfekszem. B\u00e1mulom a feh\u00e9rre meszelt plafonon a fekete, s\u00e1rg\u00e1s cs\u00edkokat. Egy r\u00e9sz\u00fcket az el\u0151z\u0151 lak\u00f3 cigarettaf\u00fcstje okozta, a t\u00f6bbit pedig a tavalyi be\u00e1z\u00e1s. Az a be\u00e1z\u00e1s volt az utols\u00f3 csepp \u00e9letem pohar\u00e1ban, legal\u00e1bbis akkor azt hittem. Azt\u00e1n megismerkedtem a be\u00e1z\u00e1s okoz\u00f3j\u00e1val \u00e9s minden sokkal rosszabb lett.<\/p>\r\n
Lea nem k\u00e9rdez semmit, de szinte \u00e9rzem, hogy legsz\u00edvesebben nekem ugrana \u00e9s addig \u00fctne, m\u00edg kit\u00f6rli a m\u00faltam ezen r\u00e9sz\u00e9t. R\u00e1n\u00e9zek \u00e9s nem d\u00fch\u00f6t l\u00e1tok, ann\u00e1l valami sokkal rosszabbat. Ism\u00e9t a plafonra n\u00e9zek, nem akarom \u00fajra l\u00e1tni ezt az arcot. K\u00e9r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl besz\u00e9lni kezdek.<\/p>\r\n
Minden ezzel a h\u00fclye be\u00e1z\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt. Mutatok a fejem feletti plafonra, majd kezem \u00fajra a kanap\u00e9ra hanyatlik. Egy \u00e9vvel Franceska hal\u00e1la ut\u00e1n, egy t\u00e9li, hideg d\u00e9lut\u00e1non ugyan\u00edgy fek\u00fcdtem az akkori kanap\u00e9nkon. Cs\u00f6p\u00f6gni kezdett a plafonr\u00f3l a v\u00edz, \u00e9n pedig azt gondoltam, hogy v\u00e9gre meghibbantam. Azt\u00e1n szomor\u00faan r\u00e1j\u00f6ttem, hogy m\u00e9gsem \u00e9s felcaplattam a felettem lak\u00f3hoz, hogy megk\u00e9rdezzem, mi t\u00f6rt\u00e9nt. Nem nyitott ajt\u00f3t. Kopogtam m\u00e9g p\u00e1r percig, majd lementem a port\u00e1ra \u00e9s megk\u00e9rdeztem, itthon van-e. Igen volt a v\u00e1lasz, sz\u00f3val \u00e9rthet\u0151en paprik\u00e1s hangulatban m\u00e1sztam vissza a harmadik emeletre. D\u00fch\u00f6sen d\u00f6r\u00f6mb\u00f6ltem az ajt\u00f3n, de senki nem nyitotta ki. Eldurrant az agyam \u00e9s bet\u00f6rtem. Mindenhol \u00e1llt a v\u00edz, amit a szobasz\u0151nyeg csak lassan sz\u00edvott mag\u00e1ba. Undor\u00edt\u00f3 szag terjengett, ebb\u0151l m\u00e1r \u00e9reznem kellett volna, hogy semmi keresnival\u00f3m ott.<\/p>\r\n
\u00dajra kellett \u00e9lesztenem a sr\u00e1cot a k\u00e1dban. Bel\u0151tte mag\u00e1t \u00e9s elfelejtette elz\u00e1rni a csapot.<\/p>\r\n
Murat, alapvet\u0151en egy m\u00f3k\u00e1s, t\u00f6r\u00f6k sr\u00e1c, csak nem \u00fagy alakult az \u00e9lete, ahogy a nagyk\u00f6nyvben meg van \u00edrva. T\u00fal sokat l\u00f3gtunk egy\u00fctt\u2026 nem vagyok b\u00fcszke magamra, de r\u00e1tal\u00e1ltam, hogyan lehetne r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl boldogabb az \u00e9letem. A d\u00edlere, John, akit az el\u0151bb l\u00e1tt\u00e1l, egyre t\u00f6bbsz\u00f6r l\u00e9pte \u00e1t a k\u00fcsz\u00f6b\u00f6met. Szonj\u00e1t soha nem l\u00e1ttam m\u00e9g ennyire d\u00fch\u00f6snek, amikor kider\u00fclt. Sz\u00e9pen sorban j\u00f6ttek a t\u00fcnetek, \u00e9n meg azt sem tudtam, hol kezd\u0151d\u00f6k \u00e9n, \u00e9s hol a takar\u00f3m. Mi a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s mit k\u00e9pzelek.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mi\u00f3ta vagy tiszta? \u2013 j\u00f6n a halk k\u00e9rd\u00e9s a fotel fel\u0151l.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Valamennyivel t\u00f6bb, mint egy \u00e9ve. Csak\u2026<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Csak?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Miel\u0151tt Szonja elment a nagymam\u00e1j\u00e1hoz, Murat felh\u00edvott, hogy hallotta, mi t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s \u00e1tj\u00f6nne. Sz\u00f3val megv\u00e1rtam, m\u00edg Szonja elmegy hozz\u00e1d M\u00e1rkkal t\u00e1ncot tanulni \u00e9s \u00e1th\u00edvtam.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0K\u00e9rlek, mondd, hogy nem\u2026<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Csak majdnem.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mi akad\u00e1lyozott meg?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Fogalmam sincs. Gondolom, tiszt\u00e1ban voltam vele, hogy f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3t szedek \u00e9s ha arra veszek be valamit\u2026 vagy nem tudom. Csak besz\u00e9lgett\u00fcnk, azt\u00e1n hazament.<\/p>\r\n
Lea a kanap\u00e9 szabad r\u00e9sz\u00e9re telepszik, szembe fordul velem \u00e9s az \u00f6l\u00e9be h\u00faz. H\u00e1ttal a mellkas\u00e1nak d\u0151l\u00f6k, \u0151 pedig k\u00f6r\u00e9m fonja a karjait. R\u00e1\u00e9r\u0151sen sim\u00edt v\u00e9gig a karomon \u00e9s elmosolyodik, amikor belebors\u00f3zom az \u00e9rint\u00e9s\u00e9be.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Arlington megy\u00e9ben sz\u00fclettem, Virginia \u00e1llamban, nem messze a hadsereg b\u00e1zis\u00e1t\u00f3l. Az ap\u00e1m a hadsereg egyik parancsnoka, anyuk\u00e1m pedig egy helyi, vid\u00e1m p\u00e9ks\u00e9get \u00fczemeltet, szint\u00e9n nem messze a hadsereg sz\u00e9khely\u00e9t\u0151l. Ap\u00e1m Irakban vezetett egy sikeres hadm\u0171veletet, miut\u00e1n a hadsereg parancsnok\u00e1v\u00e1 tett\u00e9k. Minden egyes reggel a sarki p\u00e9ks\u00e9gbe ment k\u00e1v\u00e9\u00e9rt, ott ismerte meg anyuk\u00e1mat. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb pedig becs\u00fasztam \u00e9n a k\u00e9pbe.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Katon\u00e1nak neveltek, igaz?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Honnan l\u00e1tni m\u00e9g mindig?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0A magabiztoss\u00e1god, a tart\u00e1sod, el\u0151sz\u00f6r azt hittem valamilyen kem\u00e9ny mag\u00e1niskol\u00e1ba j\u00e1rt\u00e1l, azt\u00e1n amikor egyetlen nyekken\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl emelgett\u00e9l ide-oda, r\u00e1 kellett j\u00f6nn\u00f6m, hogy valami m\u00e1s van a h\u00e1tt\u00e9rben.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0El sem tudod k\u00e9pzelni, mennyit dolgoztam, hogy ne legyen \u00e9szrevehet\u0151 \u2013 s\u00f3hajt nagyot \u00e9s a hajamba f\u00farja az ujjait. Ap\u00e1m ragaszkodott hozz\u00e1, hogy katonai iskol\u00e1ba menjek. Anyuk\u00e1m beadta a derek\u00e1t, pedig mindketten tudtuk, mi a legnagyobb szenved\u00e9lyem. De mentem, mert ap\u00e1m azt mondta \u00e9s \u0151 olyan kem\u00e9ny, merev jellem, hogy meg sem fordult a fejemben nemet mondani, legal\u00e1bbis akkor m\u00e9g. Persze \u00e9reztem, hogy semmi keresnival\u00f3m a katonas\u00e1gn\u00e1l. Minden jel arra mutatott, hogy k\u00e9ptelens\u00e9g kiirtani bel\u0151lem a t\u00e1nc ut\u00e1ni megf\u00e9kezhetetlen rajong\u00e1somat. V\u00e9gig csin\u00e1ltam az iskol\u00e1t \u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt a kik\u00e9pz\u00e9sem, amikor a helyzet egyre rosszabb lett, minden este a katonai kocsi tetej\u00e9r\u0151l szedtek le. Ott b\u00f6mb\u00f6ltettem a zen\u00e9t, \u00fagy t\u00e1ncolva, mintha musz\u00e1j lenne. Musz\u00e1j is volt, ha nem teszem, r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl becsavarodom. Rengeteget veszekedtem ap\u00e1mmal ekkor m\u00e1r. \u0150 f\u00e9ltette az \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, \u00e9n meg m\u00e9giscsak a parancsnok l\u00e1nya voltam \u00e9s ap\u00e1m becs\u00fclet\u00e9t s\u00e9rtette, hogy minden tiszt farka kem\u00e9ny volt, ak\u00e1rh\u00e1nyszor t\u00e1ncolni kezdtem. Nem \u00e9rdekelt, mit v\u00e1ltok ki a f\u00e9rfiakb\u00f3l, tudtam, hogy nem \u00e9rdekelnek. Csak fogalmam sem volt, hogyan hozakodjak el\u0151 vele, a parancsnok, fafej\u0171, m\u00e9lyen konzervat\u00edv ap\u00e1mnak. Parancsra h\u00fazta meg a ravaszt Irakban. Ismertem a t\u00f6rt\u00e9neteit, ismertem az ap\u00e1mat \u00e9s rettegtem az el\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9t\u0151l. M\u00e1r akkor ferde szemmel n\u00e9zett, amikor szokny\u00e1t vettem fel \u00e9s a bar\u00e1tn\u0151immel bulizni ment\u00fcnk. Azt\u00e1n pr\u00f3b\u00e1ld meg elmagyar\u00e1zni ennek az embernek, hogy igen szokny\u00e1t hordasz, odavagy anyuk\u00e1d piros magassark\u00faj\u00e1\u00e9rt, az \u00e9letet a t\u00e1ncban tal\u00e1lod meg \u00e9s rajongsz a l\u00e1nyok\u00e9rt.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0V\u00e9g\u00fcl elmondtad? \u2013 k\u00e9rdezem f\u00e9loldalasan fel\u00e9 pillantva.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem. Elsz\u00f6ktem.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Hogy mi?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Volt egy m\u00e1sik l\u00e1ny is a kik\u00e9pz\u00e9sen. Ketten voltunk, \u00edgy senki nem gondolta, hogy az \u00e1lland\u00f3 egy\u00fcttl\u00e9teink oka, nem eg\u00e9szen a nemi \u00f6sszetart\u00e1s. Egyik este \u00e1th\u00edvtam, anyuk\u00e1m pedig szex k\u00f6zben nyitott r\u00e1nk. Eml\u00e9kszem mennyire tan\u00e1cstalanul \u00fclt\u00fcnk a konyh\u00e1ban, anyuk\u00e1m leguggolt el\u00e9m \u00e9s azt mondta, hogy mostant\u00f3l azt fogjuk csin\u00e1lni, ami t\u00e9nyleg boldogg\u00e1 tesz. Azt v\u00e1laszoltam, hogy el akarok k\u00f6lt\u00f6zni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Apuk\u00e1d, mit sz\u00f3lt?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Anyu seg\u00edtett lak\u00e1st tal\u00e1lni, itt Seattleben, mindennel ell\u00e1tott, amihez az \u00faj n\u00e9v is hozz\u00e1tartozott. Igaz\u00e1b\u00f3l kicsit mindketten f\u00e9lt\u00fcnk ap\u00e1m haragj\u00e1t\u00f3l. Sz\u00f3val bel\u0151led Alex Hartmann lett bel\u0151lem pedig Eleanor Daner.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mi volt az eredeti neved?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Sz\u00e1m\u00edt ez?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Csak szeretn\u00e9m tudni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ellie Danver.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Hasonl\u00f3.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem akartam elfelejteni, honnan j\u00f6ttem, csak v\u00e9gre \u00e9n, \u00e9n akartam lenni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Apuk\u00e1d a hadsereg parancsnoka, hogy nem tal\u00e1lt r\u00e1d?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem kellett t\u00f6bb p\u00e1r napn\u00e1l \u00e9s r\u00e1m tal\u00e1lt. Elmondtam, hogy meleg vagyok \u00e9s jelentkeztem a t\u00e1ncakad\u00e9mi\u00e1ra. Kis\u00e9t\u00e1lt \u00e9s nem l\u00e1ttam t\u00f6bb\u00e9.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Aucs. \u00c9s anyuk\u00e1d?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Sokszor h\u00edv, \u00e9s legal\u00e1bb k\u00e9thavonta megl\u00e1togat. B\u00fcszke r\u00e1m, \u00e9n pedig igyekszem okot is adni r\u00e1.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Szonj\u00e1t a t\u00e1rsulatb\u00f3l ismered, ahol most t\u00e1ncol?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Aha, egy ideig \u00e9n is n\u00e1luk voltam, azt\u00e1n felcsaptam mag\u00e1noktat\u00f3nak. T\u00fal sok volt m\u00e1r a stressz, az \u00e1lland\u00f3 versenyek \u00e9s id\u0151k\u00f6zben elfelejtettem, mi\u00e9rt szeretem csin\u00e1lni. De elk\u00e9pzelni sem tudn\u00e1m n\u00e9lk\u00fcle az \u00e9letemet. M\u00e1rmint, \u00faristen, ne haragudj, nem \u00fagy \u00e9rtettem, \u00f3h, de \u00e9rz\u00e9ketlen vagyok.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Hagyd m\u00e1r Lea! Pontosan tudom, mit \u00e9rzel, \u00e9s az, hogy besz\u00e9lsz valami olyanr\u00f3l, ami boldogg\u00e1 tesz, att\u00f3l \u00e9n nem leszek szomor\u00fa. Nekem most m\u00e1s utat kell tal\u00e1lnom a boldogs\u00e1gra. Feladt\u00e1k a leck\u00e9t, de ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl ut\u00e1ln\u00e1m, ha nem mes\u00e9ln\u00e9l arr\u00f3l, milyen \u00e9rz\u00e9s t\u00e1ncolni. Legal\u00e1bb \u00e1ltalad \u00e9n is kapok egy kis r\u00e9szletet, abb\u00f3l a vil\u00e1gb\u00f3l, aminek m\u00e1r nem lehetek a r\u00e9szese.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0B\u00e1rcsak el\u0151bb tal\u00e1lkoztunk volna \u2013 suttogja \u00e9s k\u00f6zelebb hajol az ajkamhoz.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem lett volna j\u00f3, ha egy \u00e9vvel ezel\u0151tt tal\u00e1lkozunk. \u00c9szre sem vettelek volna az \u00f6nsajn\u00e1latomt\u00f3l, ha el\u0151bb, akkor pedig Franceska miatt nem l\u00e1ttalak volna.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Jogos \u2013 b\u00f3logat \u00e9s az ajk\u00e1ba harapva n\u00e9z r\u00e1m.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mire gondolsz?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Valami olyan dologra, ami tov\u00e1bb bonyol\u00edtja az \u00e9let\u00fcnket, a te \u00e1ll\u00e1spontod szerint.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Lea a s\u00edrba viszel \u2013 mondom magamhoz h\u00fazva, nyelve utat tal\u00e1l a sz\u00e1mba, keze pedig a p\u00f3l\u00f3m al\u00e1 cs\u00faszik. Az \u00f6l\u00e9ben fekszem, \u0151 f\u00f6l\u00e9m hajolva cs\u00f3kolja az ajkaimat. Megfogja a mellem, mire v\u00e1laszul besz\u00edvom az als\u00f3 ajk\u00e1t. V\u00e9dekez\u0151en emelem fel a kezemet, mikor a nadr\u00e1gom gombja fel\u00e9 halad. B\u00f3logatva hajol h\u00e1tra \u00e9s pont olyan szaggatottan veszi a leveg\u0151t, mint \u00e9n. A kanap\u00e9 m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9be kucorodom \u00e9s h\u00e1tra l\u00f6k\u00f6m \u00f6sszekusz\u00e1lt hajamat.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ok\u00e9, dobj be valami t\u00e9m\u00e1t az \u00fajabb sikertelen szexel\u00e9s\u00fcnk k\u00ednoss\u00e1g\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9re \u2013 mondom a kanap\u00e9 sz\u00e9l\u00e9t babr\u00e1lva. Lea maga al\u00e1 h\u00fazza a l\u00e1bait, majd k\u00e9k zoknij\u00e1t piszk\u00e1lva kiny\u00f6gi.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem miattam sikertelen, Alex.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Tudom.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Gondolom, most ink\u00e1bb ne k\u00e9rdezzek r\u00e1 megint, a mi\u00e9rtj\u00e9re.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ja, ink\u00e1bb ne.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Rendben, akkor mondjuk milyen fura, m\u00e1r, hogy Szonj\u00e1\u00e9k t\u00f6bb h\u00f3nappal az esk\u00fcv\u0151 el\u0151tt m\u00e1r elkezdik a t\u00e1ncukat tanulni.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Szonja, semmit nem b\u00edz a v\u00e9letlenre. T\u00e1ncos, M\u00e1rk pedig k\u00e9tball\u00e1bas. Csak el akarja ker\u00fclni, hogy r\u00e1l\u00e9pjen a szokny\u00e1j\u00e1ra \u00e9s mindenki el\u0151tt \u00e9gjen be.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Szonja M\u00e1rkhoz fog k\u00f6lt\u00f6zni az esk\u00fcv\u0151 ut\u00e1n?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Igen. M\u00e1r besz\u00e9lt\u00fcnk r\u00f3la, hogy kik\u00f6lt\u00f6zik.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Te kisebb lak\u00e1st keresel vagy ink\u00e1bb szobat\u00e1rsat?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Bek\u00f6lt\u00f6zhetn\u00e9l.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mint szobat\u00e1rs vagy mint partner?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem tudom \u2013 r\u00e1ntom meg a v\u00e1llam \u00e9s a mank\u00f3mat felkapva a konyh\u00e1ba s\u00e9t\u00e1lok. Kinyitom a h\u0171t\u0151ajt\u00f3t, mik\u00f6zben \u00e9rzem Lea pillant\u00e1s\u00e1t a h\u00e1tamon.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem tudn\u00e1m kezelni, hogy l\u00e1nyokat hozol fel \u00e9s azt sem, hogy nem vagyunk egy\u00fctt, sz\u00f3val val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u00e9n vagyok az \u00e1lom lak\u00f3t\u00e1rsad \u2013 feleli a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt sz\u00f3lalva meg. Felszisszenve perd\u00fcl\u00f6k meg, bev\u00e1gva a k\u00f6ny\u00f6k\u00f6met a h\u0171t\u0151ajt\u00f3ba. \u00d6sszeszor\u00edtott foggal fogom a k\u00f6ny\u00f6k\u00f6m, m\u00edg \u0151 elny\u00fal mellettem \u00e9s bez\u00e1rja a h\u0171t\u0151ajt\u00f3t.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem sok szerencs\u00e9vel \u00e1ldott meg a sors.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Most ront\u00e1st olvasol r\u00e1m?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Dehogyis, csak k\u00f6z\u00f6ltem, hogy szerencs\u00e9tlen vagy.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m \u2013 motyogom a k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t\u0151l b\u00e9nultan.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Mi\u00e9rt van olyan \u00e9rz\u00e9sem, hogy nem is vagy \u00e9hes, csak menek\u00fclni akart\u00e1l a szitu\u00e1ci\u00f3b\u00f3l?<\/p>\r\n
Gyorsan el\u0151re lend\u00fclve cs\u00f3kolom meg \u00e9s konyhapultnak \u00fctk\u00f6z\u00fcnk. Hevesen cs\u00f3kolom, \u0151 markolja a sz\u00e9k t\u00e1ml\u00e1j\u00e1t, \u00e9n meg a derek\u00e1t. Az \u00f6v\u00e9vel babr\u00e1lok, amikor k\u00ednl\u00f3dva eltol \u00e9s ell\u00e9p mell\u0151lem.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Azt mondtad, ne bonyol\u00edtsuk, Alex.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Meggondoltam magam.<\/p>\r\n
Lea idegesen cs\u00f3v\u00e1lja a fej\u00e9t, majd az emelet fel\u00e9 indul a szob\u00e1mba.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Most hov\u00e1 m\u00e9sz?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0\u00c1t\u00f6lt\u00f6z\u00f6m \u2013 ki\u00e1lt vissza. Ut\u00e1na indulok. Lea egy r\u00f6vidnadr\u00e1gban \u00e9s egy sz\u00e1l melltart\u00f3ban \u00e1ll a szob\u00e1m k\u00f6zep\u00e9n. Az \u00e9n k\u00e9k nadr\u00e1gom van rajta \u00e9s \u00e9pp az esti p\u00f3l\u00f3j\u00e1t keresi, amikor \u00e9szrevesz.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Az\u00e9rt szeretem, ha van n\u00e9mi mag\u00e1nszf\u00e9r\u00e1m, Al. Mondjuk, amikor \u00f6lt\u00f6z\u00f6m, az pont ilyen.<\/p>\r\n
Becsukom az ajt\u00f3t \u00e9s kulcsra z\u00e1rom. Oldalra billentett fejjel k\u00e9rd\u0151n n\u00e9z r\u00e1m, megr\u00e1ntom a v\u00e1llam \u00e9s ledobom magam az \u00e1gyamra.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0M\u00e1r ki sem mehetek?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Vedd el a kulcsot, ha szeretn\u00e9d \u2013 mondom, j\u00e1t\u00e9kosan meglimb\u00e1lva a kulcsot.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Ne m\u00e1r, Alex. Ne h\u00fcly\u00e9skedj!<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Szexelni akarok veled \u2013 nyel egy nagyot a mondatom ut\u00e1n, majd idegesen ingatja a fej\u00e9t.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Az ut\u00f3bbi h\u00e1rom napban tucatnyi alkalommal kezdem\u00e9nyeztem. Az \u00f6sszes helyzetb\u0151l kib\u00fajt\u00e1l azzal az indokkal, hogy nem \u00e1llsz k\u00e9szen, nem akarsz bonyodalmat stb. Most pedig k\u00f6zl\u00f6d, hogy szexelni akarsz velem. Ezt most hova tegyem, Alex?<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Nem b\u00edrom tov\u00e1bb, akarlak \u2013 mondom az \u00e1gy v\u00e9g\u00e9be m\u00e1szva. Nem l\u00e9p h\u00e1tr\u00e9bb, hagyja hogy a nadr\u00e1gj\u00e1n\u00e1l fogva h\u00fazzam k\u00f6zelebb. Az \u00f6lembe \u00fcl \u00e9s \u00e1tkarolja a nyakamat.<\/p>\r\n
\u2013 \u00a0Most megint felh\u00fazzuk egym\u00e1st, azt\u00e1n eg\u00e9sz este forgol\u00f3dunk, mert mindketten szexelni akarunk? \u2013 k\u00e9rdezi belet\u00farva a hajamba. A nyak\u00e1hoz hajolok, mik\u00f6zben kioldom a melltart\u00f3j\u00e1t. H\u00e1tra d\u00f6nt \u00e9s f\u00f6l\u00e9m hajol. Nem cs\u00f3kol meg, azt v\u00e1rja, hogy \u00e9n tegyem. Ink\u00e1bb magam mell\u00e9 emelem, a l\u00e1ba k\u00f6z\u00e9 teszem a saj\u00e1tom \u00e9s apr\u00f3kat mozogva megt\u00e1maszkodom a feje mellett. K\u00f6zel hajolva k\u00ednzom p\u00e1r percig, azt\u00e1n egyszerre cs\u00f3kolom meg \u00e9s ny\u00falok be a sortj\u00e1ba.<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
2 h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb<\/p>\r\n
<\/p>\r\n
M\u00e9g \u00fcgyetlen\u00fcl, de m\u00e1r mank\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl s\u00e9t\u00e1lok az alb\u00e9rletem ir\u00e1ny\u00e1ba. Neki megyek egy villanyoszlopnak, de nem \u00e9rdekel. Megbotlom a cip\u0151f\u0171z\u0151mben, de nem figyelek a jelekre. Egy k\u00f6nnycsepp oldalazna ki a szememb\u0151l, de nem engedem meg neki. Kiesik a kulcs a kezemb\u0151l, amikor az ajt\u00f3t nyitn\u00e1m. Szonja kinyitja k\u00e9t nagy dobozzal a kez\u00e9ben. Azt\u00e1n csak n\u00e9z\u00fcnk egym\u00e1sra, \u0151 t\u00e1gra nyitott szemmel, \u00e9n \u00f6sszeszor\u00edtott fogakkal. A gy\u0171r\u0171sujj\u00e1n, m\u00e1r ott fesz\u00edt M\u00e1rk \u00f6r\u00f6k szerelm\u00e9nek a jele. A h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n kimondt\u00e1k azt a sz\u00f3t, amit \u00e9n soha t\u00f6bb\u00e9 nem fogok kimondani. A kik\u00f6lt\u00f6z\u00e9s k\u00f6zep\u00e9n \u00e1lldog\u00e1l Szonja, egyik l\u00e1b\u00e1r\u00f3l a m\u00e1sikra helyezve a s\u00falypontot \u00e9s sz\u00e9tt\u00e1rt karokkal n\u00e9zi v\u00e9gig, ahogy n\u00e9h\u00e1ny sz\u00fcks\u00e9ges ruh\u00e1t \u00e9s iratot a b\u0151r\u00f6nd\u00f6mbe dobok. Hi\u00e1ba k\u00e9rdezi, mi t\u00f6rt\u00e9nt, ignor\u00e1lom \u00e9s kapkodva haj\u00edtom a t\u00e1sk\u00e1ba a dolgaim. Sietek, nem akarom, hogy Lea utol\u00e9rjen. Soha t\u00f6bb\u00e9 nem akarom l\u00e1tni az arc\u00e1t.<\/p>\r\n
Kifel\u00e9 menet \u00f6sszefutok Murattal a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban, \u0151 is egy alig \u00f6sszeh\u00fazhat\u00f3 b\u0151r\u00f6nd foganty\u00faj\u00e1t szorongatja. Meglepetten n\u00e9z\u00fcnk egym\u00e1sra, majd egy\u00fctt l\u00e9pj\u00fck \u00e1t a rozsd\u00e1s porta k\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. M\u00e9g hallom, ahogy Szonja kez\u00e9b\u0151l kiesik a doboz \u00e9s hangos k\u00e1romkod\u00e1ssal indul meg ut\u00e1nam.<\/p>\r\n
Biccentek egyet Murat fel\u00e9, miut\u00e1n nekiadtam a kulcstart\u00f3m, b\u00facs\u00faz\u00e1sunk jel\u00e9\u00fcl, majd bepattanok az Uber h\u00e1tulj\u00e1ba, k\u00e9rve a sof\u0151rt, hogy gyorsan taposson a g\u00e1zra. Nem n\u00e9zek h\u00e1tra. T\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem.<\/p>\r\n
A taxi h\u00e1tulj\u00e1b\u00f3l m\u00e9g felh\u00edvom Josht \u00e9s v\u00e9gleg felmondok n\u00e1la. Nem k\u00e9rdez mi\u00e9rteket, csak s\u00f3hajt\u00e1ssal tudom\u00e1sul veszi \u00e9s boldog \u00e9letet k\u00edv\u00e1n. Meglesz pajt\u00e1s. Ezek ut\u00e1n v\u00e9gre meglesz, t\u00e1vol mindent\u0151l \u00e9s mindenkit\u0151l. A h\u00e1ts\u00f3 \u00fcl\u00e9s s\u00e1rga k\u00e1rpitj\u00e1n ragacsos feh\u00e9r foltok vannak, elh\u00fazom a sz\u00e1mat \u00e9s m\u00e9lyen rem\u00e9nykedem, hogy csak r\u00e1g\u00f3foltok. Az egyik folt mellett ott pihen a telefonom, m\u00e1r \u00f6r\u00f6kre egyed\u00fcl maradva.<\/p>\r\n
Nem n\u00e9zem, hova megy az els\u0151 vonat, amire felsz\u00e1llok. A fejemre h\u00fazom fekete kapucnim \u00e9s szorosan lehunyom a szemem. Olyan vagyok, mint egy szenes zs\u00e1k, tele s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ggel \u00e9s kem\u00e9ny sz\u00e9ndarabokkal.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/sarah.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/5e75cf886a5d9880e116aa9b18b0aef7-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}