{"version":"1.0","provider_name":"K\u00e9t l\u00e1ny, egy szerelem","provider_url":"https:\/\/sarah.cafeblog.hu","author_name":"Sarah18","author_url":"https:\/\/sarah.cafeblog.hu\/author\/sarah18\/","title":"Csak egy t\u00e1nc volt III.r\u00e9sz","html":"<p style=\"text-align: center\">3.r\u00e9sz<\/p>\r\n<p>\u2013 Ki vagy biztos\u00edtva \u00e9s minden rendben? \u2013\u00a0 Csak egy halov\u00e1ny persze hagyja el a sz\u00e1mat. P\u00e1r m\u00e9ter van m\u00e1r csak k\u00f6ztem \u00e9s a meredek hegy alja k\u00f6z\u00f6tt, m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rzem, mintha ezer m\u00e9rf\u00f6ldre lenne a c\u00e9l. Elf\u00e1radtam, f\u00e1j a l\u00e1bam \u00e9s ut\u00e1lom a makacss\u00e1gom, ami el\u00e9rte, hogy elk\u00eds\u00e9rjem Le\u00e1t szikl\u00e1t m\u00e1szni. Nem egyszer hangs\u00falyozta ki, hogy nem musz\u00e1j j\u00f6nn\u00f6m, sz\u00e1m\u00e1ra ez egy rutinm\u00e1sz\u00e1s lesz. Anno nekem is annyi lett volna. \u00c9p l\u00e1bbal \u00e9s sz\u00e9p \u00e9lettel. De hajtott a v\u00e1gy, hogy \u00fajra \u00e9rezzem azt a felszabadult \u00f6r\u00f6m\u00f6t, hogy megcsin\u00e1ltam. \u00c9n kis naiv bele sem gondoltam, hogy k\u00e9t \u00e9ve az akt\u00edv mozg\u00e1s szikr\u00e1j\u00e1t se mutattam \u00e9s nem fogom b\u00edrni. Ez k\u00e9t \u00f3ra m\u00e1sz\u00e1s ut\u00e1n el\u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3 t\u00e9ny lett. Remegett a l\u00e1bam, az izzads\u00e1g lavinak\u00e9nt z\u00fadult v\u00e9gig a h\u00e1tamon, ak\u00e1rh\u00e1nyszor len\u00e9ztem \u00e9s l\u00e1ttam, hogy m\u00e9g mindig van p\u00e1r m\u00e9ter a talajig. Lea k\u00e9t m\u00e1sodpercenk\u00e9nt agg\u00f3dva pillantott fel\u00e9m. Az elej\u00e9n m\u00e9g visszamosolyogtam, de mostanra m\u00e1r arra sem volt er\u0151m, hogy felfel\u00e9 ford\u00edtsam a fejem \u00e9s figyeljem a kezem \u00fcgy\u00e9be ker\u00fcl\u0151 kapaszkod\u00f3kat, nem m\u00e9g v\u00e1laszolni a keresztk\u00e9rd\u00e9seire. Ez ahhoz a sajn\u00e1latos esem\u00e9nyhez vezetett, hogy elfelejtettem azt a fr\u00e1nya kis biztos\u00edt\u00f3 kapcsot beleb\u00fajtatni a sziklafal oldal\u00e1ba.<\/p>\r\n<p>Sik\u00edtok, amikor a l\u00e1bam \u00fagy d\u00f6nt, lecs\u00faszik a szikl\u00e1r\u00f3l, testem pedig, mert mi\u00e9rt is ne, ut\u00e1na iramodik.<\/p>\r\n<p>Falfeh\u00e9r. L\u00e1tt\u00e1l m\u00e1r falfeh\u00e9r embert? Ne csak egy feh\u00e9r embert k\u00e9pzelj el, akinek kifutott minden v\u00e9r a test\u00e9b\u0151l. Nem. Falfeh\u00e9ret. Teljesen falfeh\u00e9ret. Ha siker\u00fclt elk\u00e9pzelni, m\u00e9g akkor sem vagy a nyom\u00e1ban Lea feh\u00e9rs\u00e9g\u00e9nek, k\u00f6zel sem. Amikor kinyitom a szemem, csak azon agyalok, hogy lehet valaki ennyire feh\u00e9r. Ha nem lenne b\u0151re, ak\u00e1r \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 is lehetne. Olyan a tekintete, mintha b\u00e1rmelyik pillanatban elvesz\u00edthetn\u00e9 a legf\u00e9ltettebb kincs\u00e9t a vil\u00e1gon. Ijeszt\u0151 gondolat.<\/p>\r\n<p>A h\u00e1tamon fekve mosolygok r\u00e1, mintha semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt volna.<\/p>\r\n<p>\u2013 Alex j\u00f3l vagy? Hol f\u00e1j? \u2013 hadarja nyugtalanul Lea, mik\u00f6zben leoldja r\u00f3lam a hevedert \u00e9s tet\u0151t\u0151l talpig v\u00e9gig tapogat. \u00a0Felnevetek, mire d\u00f6bbent tekintettel, dermedten n\u00e9z a szemembe.<\/p>\r\n<p>\u2013 Bocs, vicces volt \u2013 fulladozom a visszafojtott nevet\u00e9st\u0151l.<\/p>\r\n<p>\u2013\u00a0 Melyik r\u00e9sze tetszett ennyire? Hogy elfelejtetted kibiztos\u00edtani magad vagy, hogy leest\u00e9l a szikl\u00e1r\u00f3l? \u2013 k\u00e9rdezi d\u00fcht\u0151l vill\u00e1ml\u00f3 szemmel.<\/p>\r\n<p>\u2013 Az, hogy megmotozt\u00e1l. \u2013 Figyelemre sem m\u00e9ltatja a v\u00e1laszomat, csak d\u00fch\u00f6sen kif\u00fajja a leveg\u0151t \u00e9s folytatja a megkezdett folyamatot. Amikor egyetlen csont \u00e9rint\u00e9s\u00e9re se szisszenek fel, tan\u00e1cstalanul guggol le mell\u00e9m.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem f\u00e1j a l\u00e1bad?<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem \u2013 ingatom a fejem, enyhe \u00f6ntelt szemmozg\u00e1s ut\u00e1n.<\/p>\r\n<p>\u2013 Akkor hol f\u00e1j?<\/p>\r\n<p>\u2013 Sehol sem Lea \u2013 nevetek ism\u00e9t, amit sz\u00far\u00f3s pillant\u00e1ssal jutalmaz.<\/p>\r\n<p>\u2013 Tudtam, hogy nem szabadna velem j\u00f6nn\u00f6d \u2013 s\u00f3hajt fel f\u00e1radtan. M\u00e9g n\u00e9gy napom maradt az ultim\u00e1tumb\u00f3l, erre kis h\u00edja, hogy ki nem ny\u00edrlak.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem te csin\u00e1ltad. \u00a0<\/p>\r\n<p>\u2013 Ha nemet mondok, akkor most otthon \u00fcln\u00e9l biztons\u00e1gban.<\/p>\r\n<p>\u2013 Pont \u00fagy, mint az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vben \u2013 jegyzem meg ep\u00e9sen.<\/p>\r\n<p>\u2013 Biztos j\u00f3l vagy?<\/p>\r\n<p>\u2013 Itt f\u00e1j egy kicsit \u2013 motyogom, \u0151 pedig k\u00f6zelebb hajolt hozz\u00e1m.<\/p>\r\n<p>\u2013 K\u00f6zelebb \u2013 suttogom a f\u00fcl\u00e9be, mire k\u00e9rd\u0151n n\u00e9z r\u00e1m. Kihaszn\u00e1lva tan\u00e1cstalans\u00e1g\u00e1t a sz\u00e1j\u00e1hoz hajolok. V\u00e1ratlanul \u00e9rte \u00e9s vissza sem cs\u00f3kolt. Csak akkor kapa \u00e9szbe, amikor a gall\u00e9rj\u00e1n\u00e1l fogva h\u00fazom k\u00f6zelebb. Ki\u00e9lvezek mindegy egyes apr\u00f3 \u00e9rint\u00e9st. K\u00e9t \u00e9v hossz\u00fa id\u0151. Egyre hevesebben cs\u00f3kol, puha \u00e9s nedves az ajka.<\/p>\r\n<p>Zih\u00e1lva v\u00e1lunk sz\u00e9t, mindketten meglepetten pislogva, mintha fogalmunk sem lenne, mi t\u00f6rt\u00e9nt k\u00f6zt\u00fcnk.<\/p>\r\n<p>\u2013 H\u00e1t\u2026ez nagyon\u2026 intenz\u00edv volt \u2013 suttogja kifulladva.<\/p>\r\n<p>\u2013 \u00daristen mennyi id\u0151t elpazaroltam! \u2013 kapok ijedten a fejemhez, Lea szem\u00e9ben pedig megb\u00e1ntotts\u00e1g csillan.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem veled, hanem cs\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl \u2013 felelem izgatottan, majd felpattanok Lea mell\u0151l \u00e9s a kocsija fel\u00e9 indulok. Nem hallom, hogy ut\u00e1nam j\u00f6nne, ez\u00e9rt k\u00e9rd\u0151n fordulok fel\u00e9. Ugyanott \u00fcl \u00e9s meglep\u0151dve b\u00e1mul.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ne n\u00e9zz r\u00e1m \u00edgy!<\/p>\r\n<p>\u2013 Mi\u00e9rt, hogy n\u00e9zek r\u00e1d? \u2013 Tan\u00e1cstalanul vakarja meg a homlok\u00e1t, majd \u00fajra szoros l\u00f3farokba k\u00f6ti a haj\u00e1t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mintha most sz\u00e1lltam volna ki egy elhagyott temet\u0151ben, egy f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada nem haszn\u00e1lt kript\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n<p>\u2013 Tal\u00e1l\u00f3 hasonlat, b\u00e1r a jelenlegi helyzetben ink\u00e1bb csak azt mondan\u00e1m meg vagyok d\u00f6bbenve. Te mindent meg\u00faszol \u00e9lve?<\/p>\r\n<p>\u2013 Minden az\u00e9rt \u00e9n sem \u2013 felelem szomork\u00e1s mosollyal.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\">\u2026<\/p>\r\n<p>\u2013 Hogy vagy? \u2013 j\u00f6n Szonja k\u00e9rd\u00e9se a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyam mell\u0151l, ahol a jobb oldalamon \u00f6sszekuporodva fekszem a t\u00e9rdemet \u00f6lelve. Fejem m\u00e9lyen beles\u00fcpped a p\u00e1rn\u00e1ba. T\u00fal neh\u00e9z, m\u00e1r tartani sem b\u00edrom. L\u00fcktet\u0151 hull\u00e1mokban j\u00f6n a f\u00e1jdalom, belenyilall a l\u00e1bamba, azt\u00e1n kezd\u0151dik a leveg\u0151 ut\u00e1n kapkod\u00e1s.<\/p>\r\n<p>H\u00e1rom \u00f3r\u00e1val ezel\u0151tt besz\u00e1guldott velem a ment\u0151aut\u00f3 a k\u00f3rh\u00e1z m\u00e1r j\u00f3l ismert vil\u00e1g\u00e1ba. Csak egy rossz l\u00e9p\u00e9s volt, semmi m\u00e1s. Vizes volt a konyhapadl\u00f3, \u00e9n pedig nagyot v\u00e1g\u00f3dva \u00e9rkeztem meg a jobb l\u00e1bamra. Innent\u0151l csak halv\u00e1ny eml\u00e9kfoszl\u00e1nyaim vannak, a f\u00e1jdalmon k\u00edv\u00fcl semmire sem tudtam koncentr\u00e1lni. Hallottam Szonja hangj\u00e1t, ahogy ment\u0151t h\u00edv, \u00e9s pr\u00f3b\u00e1lja felv\u00e1zolni a t\u00f6rt\u00e9nteket. A padl\u00f3n fetrengve m\u00e1r tudtam, hogy elmozdulhatott a vas a l\u00e1bamban. A r\u00f6ntgen leletem pedig al\u00e1 is t\u00e1masztotta ezt. Egy j\u00f3 adag f\u00e1jdalomcsillap\u00edt\u00f3t kaptam, amit\u0151l ugyan enyh\u00fcltek a f\u00e1jdalmaim, de kor\u00e1ntsem sz\u0171ntek meg. Csak egy betont\u00f6mbk\u00e9nt fekszem az oldalamon, v\u00e1rva a m\u0171t\u0151re, ami h\u00e1rom \u00f3ra eltelt\u00e9vel sem szabad. A rosszabb pillanatokban teljesen magamn\u00e1l vagyok \u00e9s figyelem Szonja pokolian ideges, agg\u00f3d\u00f3 tekintet\u00e9t. N\u00e9ha csak a f\u00e1jdalom l\u00fcktet\u00e9s\u00e9t hallom a f\u00fclemben.\u00a0 De ez j\u00f3 volt, mert tudtam, hogy ut\u00e1na j\u00f6n a j\u00f3l ismert hom\u00e1lyos massza, amikor nem hallok \u00e9s nem \u00e9rzek semmit sem.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\">\u2026<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem k\u00e9ne itt lenned \u2013 mondom reszel\u0151s hangon a mellettem \u00fcl\u0151 \u00e1rny\u00e9knak.<\/p>\r\n<p>\u2013 Neked sem \u2013 feleli \u00e9s v\u00e9gig sim\u00edt az arcomon.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ezt osztotta a g\u00e9p \u2013 nem nyitom ki a szemem, csak fekszem az oldalamon kiny\u00fajtott jobb l\u00e1bbal. T\u00fal vagyok a m\u0171t\u00e9ten, \u00e9rzem, hogy m\u00e1r minden a hely\u00e9n van. Nem akarok v\u00e9gign\u00e9zni magamon, nem akarom l\u00e1tni, azt a rohadt kerekessz\u00e9ket a sarokban. Csak m\u00e9g p\u00e1r percig szeretn\u00e9m magamat abban a hitben ringatni, hogy er\u0151fesz\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl tudok megint talpra \u00e1llni. Csak p\u00e1r percig szeretn\u00e9m m\u00e9g azt gondolni, hogy nem kell \u00fajb\u00f3l t\u00f6bb h\u00f3napot gy\u00f3gytorn\u00e1ra j\u00e1rnom, hogy ism\u00e9t talpra \u00e1lljak. Nem k\u00e9rek sokat, csak m\u00e9g p\u00e1r r\u00f6vid percet.<\/p>\r\n<p>\u2013 Hogy \u00e9rzed magad? \u2013 j\u00f6n az \u00fajabb felesleges k\u00e9rd\u00e9s.<\/p>\r\n<p>\u2013 M\u00e9g mindig nem k\u00e9ne itt lenned.<\/p>\r\n<p>\u2013 M\u00e9g mindig nem \u00e9rdekel.<\/p>\r\n<p>\u2013 Szonja h\u00edvott fel?<\/p>\r\n<p>\u2013 Igen. J\u00f6ttem egyb\u0151l, de nem volt\u00e1l magadn\u00e1l. Rengeteg id\u0151nek t\u0171nt, m\u00edg v\u00e9gre kitoltak a m\u0171t\u0151b\u0151l.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem szeretn\u00e9m, ha itt maradn\u00e1l.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mi\u00e9rt? \u2013 k\u00e9rdezi s\u00e9rtett hangon.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mert nem akarom, hogy assziszt\u00e1lj, ehhez az eg\u00e9szhez.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem fogok elmenni \u2013 jelenti ki makacsul \u00e9s \u00e9rzem, hogy h\u00e1tr\u00e9bb hajol.<\/p>\r\n<p>\u2013 \u00c9n pedig nem szeretn\u00e9m, ha ezt az eg\u00e9szet v\u00e9gig n\u00e9zn\u00e9d.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mire gondolsz, Alex?<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem akarom, hogy v\u00e9gig n\u00e9zd, ahogy beleker\u00fcl\u00f6k abba a rohad\u00e1sba ott a sarokban. Nem akarom, hogy l\u00e1sd, ahogy er\u0151lk\u00f6d\u00f6m, hogy l\u00e1bra tudjak ism\u00e9t \u00e1llni \u2013 nyitom ki d\u00fch\u00f6sen a szemem bele Lea k\u0151kem\u00e9ny, megrend\u00edthetetlen tekintet\u00e9be.<\/p>\r\n<p>Hiba volt, tudtam, hogy maradni fog.<\/p>\r\n<p>\u2013 Egy h\u00e9t ultim\u00e1tumot kaptam, amib\u0151l 3 alkalom volt csak meg. Sajn\u00e1lom, de engem nem \u00e9rdekel, hogy az \u00e1gyadban, kerekessz\u00e9kben, vagy a kocsimban \u00fclsz e.<\/p>\r\n<p>\u2013 H\u00e1t ez remek \u2013 felelem a plafont b\u00e1mulva.<\/p>\r\n<p>\u2013 Szerintem is.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ir\u00f3nia volt.<\/p>\r\n<p>\u2013 Tudom.<\/p>\r\n<p>Hi\u00e1ba voltam vele undok, hi\u00e1ba nem sz\u00f3ltam hozz\u00e1 egy kukkot sem, itt maradt. Kezdetben f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 tekintettel n\u00e9zegetett, majd amikor tudatosult benne, hogy bizony hallgat\u00e1sba burkol\u00f3dztam, el\u0151vett egy k\u00f6nyvet a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s k\u00e9nyelmesen elhelyezkedve olvasni kezdett. Pontosan tudta, hogy az \u0151r\u00fcletbe kerget ezzel, de legal\u00e1bb addig sem gondoltam a f\u00e1jdalomra, a j\u00f6v\u0151re, a gy\u00f3gytorn\u00e1ra \u00e9s \u00e9letem cs\u00fafos alakul\u00e1s\u00e1ra. Eg\u00e9szen addig, m\u00edg m\u00e1r t\u00e9nyleg kib\u00edrhatatlan volt az \u00e9rz\u00e9s. Csak l\u00fcktetett \u00e9s l\u00fcktetett. Elvette minden \u00e9pesz\u0171 gondolatomat.<\/p>\r\n<p>Beles\u00fcppedek a p\u00e1rn\u00e1ba \u00e9s er\u0151sen f\u00f3kusz\u00e1lok, hogy nyeljen el v\u00e9gre. Csak egy kis id\u0151re. Mondjuk \u00f6r\u00f6kre.<\/p>\r\n<p>De nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi.<\/p>\r\n<p>Lea n\u00e9ha-n\u00e9ha feln\u00e9z a k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l, de minden \u00e9rzelem n\u00e9lk\u00fcl t\u00e9r vissza a bet\u0171k birodalm\u00e1ba, amint megkem\u00e9ny\u00edtem az arcom \u00e9s t\u00fcntet\u0151en a plafonra szegezem a tekintetem.<\/p>\r\n<p>Alig v\u00e1rom m\u00e1r, hogy elmenjen. A k\u00f6nnycseppek annyira kik\u00edv\u00e1nkoznak, hogy alig b\u00edrom tart\u00f3ztatni \u0151ket. F\u00e1j a l\u00e1bam \u00e9s s\u00edrni akarok, de am\u00edg itt \u00fcl mellettem, k\u00e9ptelen vagyok r\u00e1.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem szeretn\u00e9l v\u00e9gre haza menni? \u2013 k\u00e9rdezem k\u00e9t s\u00f3hajt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem \u2013 v\u00e1laszolja a vil\u00e1g \u00f6sszes nyugalm\u00e1val a hangj\u00e1ban \u00e9s m\u00e9g csak fel sem n\u00e9z a k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l.<\/p>\r\n<p>K\u00ednl\u00f3dom tov\u00e1bb \u00e9s figyelem az \u00e1gyammal szemben a feh\u00e9r fali\u00f3ra piros mutat\u00f3j\u00e1t, ahogy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak t\u0171n\u0151 id\u0151 ut\u00e1n r\u00e1ndul egyet jobbra. Azt\u00e1n feladom \u00e9s kicsordul egy k\u00f6nnycsepp.<\/p>\r\n<p>Azt\u00e1n m\u00e9g egy.<\/p>\r\n<p>Lea azonnal\u00a0 \u00e9szreveszi \u00e9s nagy s\u00f3hajt\u00e1ssal dobja a k\u00f6nyvet barna kopott h\u00e1tizs\u00e1kj\u00e1ba.<\/p>\r\n<p>\u2013 Alex?<\/p>\r\n<p>\u2013 Mondjad!\u2013 vetem oda let\u00f6r\u00f6lve p\u00e1r k\u00f6nnycseppet \u00e9s az ellent\u00e9tes ir\u00e1nyba ford\u00edtom a fejem, hogy m\u00e9g csak v\u00e9letlen\u00fcl se kelljen a szem\u00e9be n\u00e9znem. Annyi sajn\u00e1latot l\u00e1ttam m\u00e1r az \u00e9vek sor\u00e1n az emberek szem\u00e9ben t\u00fckr\u00f6z\u0151dni, hogy k\u00e9ptelen lenn\u00e9k ugyanezt Le\u00e1\u00e9ban viszontl\u00e1tni.<\/p>\r\n<p>Maga fel\u00e9 ford\u00edtja az arcomat, v\u00e9gig sim\u00edt elgy\u00f6t\u00f6rt \u00e1br\u00e1zatomon, majd ijedten ny\u00fal a nyakam al\u00e1. A homlokomhoz \u00e9r, mintha l\u00e1zat m\u00e9rne, azt\u00e1n minden egy\u00e9b sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl kiviharzik a k\u00f3rteremb\u0151l. P\u00e1r m\u00e1sodperc m\u00falva egy n\u0151v\u00e9r k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben t\u00e9r vissza, aki nem sz\u00f3l semmit, csak egy l\u00e1zm\u00e9r\u0151t dug a sz\u00e1mba. A dolgok \u00f6sszemos\u00f3dnak, nem fogom m\u00e1r fel, mi a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s mi a l\u00e1z j\u00e1t\u00e9ka. Hagyom, ink\u00e1bb elalszom.<\/p>\r\n<p>\u2013 M\u00e9g mindig itt vagy? \u2013 horkantok fel undokul, mikor fel\u00e9bredek \u00e9s megl\u00e1tom, hogy Lea ugyanolyan testhelyzetben \u00fcl az \u00e1gyam mellett, mint legut\u00f3bb.<\/p>\r\n<p>\u2013 A helyes megfogalmaz\u00e1s a megint \u2013 jav\u00edt ki cs\u00edp\u0151sen.<\/p>\r\n<p>Csak k\u00e9rd\u0151n pislogok r\u00e1. Fogalmam sincs mir\u0151l besz\u00e9l. Az \u00f3r\u00e1ra pillantok. F\u00e9l n\u00e9gyet mutat. Valami nem stimmel. Mikor utolj\u00e1ra n\u00e9ztem r\u00e1, h\u00e1romnegyed hat volt.<\/p>\r\n<p>\u2013 Sokat aludt\u00e1l. Engem Szonja hazak\u00fcld\u00f6tt, \u0151 pedig itt maradt veled. Most dolgozik \u2013 sz\u00f3lal meg r\u00f6vid mondatokban.<\/p>\r\n<p>\u2013 Te mi\u00e9rt nem dolgozol?<\/p>\r\n<p>\u2013 Te mi\u00e9rt vagy ennyire bunk\u00f3?<\/p>\r\n<p>\u2013 Trivi\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seket mi\u00e9rt raksz fel? \u2013 k\u00e9rdezem karba tett k\u00e9zzel.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ezt \u00e9n is k\u00e9rdezhetn\u00e9m \u2013 v\u00e1g vissza szint\u00e9n karba tett k\u00e9zzel. Tudod, azt hittem te nem olyan l\u00e1ny vagy, aki k\u00f6nnyen feladja \u2013 r\u00e1ntja meg a v\u00e1ll\u00e1t laz\u00e1n, majd megigaz\u00edtja a felgy\u0171r\u0151d\u00f6tt, k\u00e9k p\u00f3l\u00f3j\u00e1nak ujj\u00e1t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem adtam fel semmit.<\/p>\r\n<p>\u2013 Pedig nagyon \u00fagy t\u0171nik \u2013 feleli f\u00e9lv\u00e1llr\u00f3l, mintha kor\u00e1ntsem izgatn\u00e1 a dolog. Az \u0151r\u00fcletbe kerget vele.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem adtam fel! \u2013 ism\u00e9tlem meg kiss\u00e9 inger\u00fcltebben. \u2013 Most \u00fagysem tudn\u00e9k semmit csin\u00e1lni.<\/p>\r\n<p>\u2013 Oh, t\u00e9nyleg? \u2013 k\u00e9rdezi elny\u00fajtottan, annyi g\u00fanyol\u00f3d\u00e1ssal a hangj\u00e1ban, amit\u0151l kiss\u00e9 megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6d\u00f6m.<\/p>\r\n<p>\u2013 Igen. Legal\u00e1bb egy h\u00f3nap, m\u00edg beforr a l\u00e1bamon a m\u0171t\u00e9t ejtette v\u00e1g\u00e1s. Azt\u00e1n tov\u00e1bbi mi ttudom \u00e9n h\u00e1ny h\u00f3nap, m\u00edg keresek egy gy\u00f3gytorn\u00e1szt \u00e9s \u00fajra talpra \u00e1ll\u00edtom magam. Sz\u00f3val nem sietek sehova.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ezt \u00e9rtem. De a k\u00e9rd\u00e9semre m\u00e9g mindig nem kaptam v\u00e1laszt.<\/p>\r\n<p>\u2013 Milyen k\u00e9rd\u00e9sre?<\/p>\r\n<p>\u2013 Hogy mi\u00e9rt vagy velem bunk\u00f3.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mert nem akarom, hogy v\u00e9gig n\u00e9zd ezeket az elcseszett, dr\u00e1mai snitteket, az \u00e9letem halv\u00e1ny megnyilv\u00e1nul\u00e1sait, erre te m\u00e9g mindig itt \u00fclsz az \u00e1gyam mellett \u00e9s nem hagysz b\u00e9k\u00e9n.<\/p>\r\n<p>\u2013 Aucs. Bocs, hogy agg\u00f3dom miattad \u2013 emeli fel a kez\u00e9t d\u00fch\u00f6sen.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem szeretn\u00e9m, hogy agg\u00f3dj. Nem akarok senki szem\u00e9ben sz\u00e1nalmat l\u00e1tni. \u00c9rted?<\/p>\r\n<p>\u2013 A francba is, Alex! Agg\u00f3dom \u00e9rted, nem pedig sz\u00e1nlak \u2013 d\u0151l h\u00e1tra inger\u00fclten Lea.<\/p>\r\n<p>\u2013 Al Nortonnak h\u00edvnak. Aut\u00f3balesetem volt. Ott s\u00e9r\u00fclt meg a l\u00e1bam \u00e9s ott vesztettem el a vil\u00e1g legt\u00f6k\u00e9letesebb l\u00e1ny\u00e1t. A bar\u00e1tn\u0151met, a szerelmemet, a p\u00e1romat. \u00c9n vezettem, \u0151 meghalt, \u00e9n t\u00fal\u00e9ltem. K\u00e9t \u00e9vig nem tudtam l\u00e1bra \u00e1llni. M\u0171t\u00e9t m\u0171t\u00e9t ut\u00e1n. Ennyi j\u00e1rt. Ez j\u00e1r. Most kezd\u0151dik minden el\u00f6lr\u0151l Lea. Sz\u00f3val k\u00e9rlek sz\u00e9pen, hagyj\u00e1l b\u00e9k\u00e9n! Egyetlen ember assziszt\u00e1lhatja v\u00e9gig ezt az eg\u00e9szet \u00e9s az Szonja. Egyetlen embernek vagyok k\u00e9pes megengedni, hogy ilyenkor a k\u00f6zelemben legyen. K\u00e9rve k\u00e9rlek, menj el!<\/p>\r\n<p>\u2013 Mi\u00e9rt cs\u00f3kolt\u00e1l meg? \u2013 n\u00e9z r\u00e1m fejcs\u00f3v\u00e1lva, olyan f\u00e1jdalmas arckifejez\u00e9ssel, hogy att\u00f3l tartok \u00f6r\u00f6kre bev\u00e9s\u0151dik az eml\u00e9kezetembe. Nem reag\u00e1l\u00a0 a monol\u00f3gomra, csak laz\u00e1n nekem szegezi a k\u00e9rd\u00e9st. Mintha cseppet sem izgatn\u00e1, ki vagyok val\u00f3j\u00e1ban. Mintha ezt eddig is tudta volna.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem tudom.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem tudod, mi\u00e9rt cs\u00f3kolt\u00e1l meg? \u2013 vonja fel enyh\u00e9n a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem \u2013 ingatom a fejem meger\u0151s\u00edtve az \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem tudok kiigazodni rajtad Alex. Egyszer \u00fagy cs\u00f3kolsz meg, mintha \u00e9n lenn\u00e9k \u00e9leted szerelme, azt\u00e1n olyan boldog k\u00e9ppel ugr\u00e1lsz a kocsimhoz, hogy alig b\u00edrom visszafogni magamat. A m\u00e1sik pillanatban el\u00fcld\u00f6z\u00f6l magadt\u00f3l \u00e9s l\u00e1tni sem szeretn\u00e9l. Nem \u00e9rtelek- hajol h\u00e1tra nagyot s\u00f3hajtva.\u00a0<\/p>\r\n<p>\u2013 Komplik\u00e1lt.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ennyi? Csak ennyit mondasz?<\/p>\r\n<p>\u2013 N\u00e9zd Lea, \u00e9n nem akarok kapcsolatot. Most nem. Most, hogy itt \u00fcl\u00f6k ebben a lehangol\u00f3 rettent\u0151en ronda, z\u00f6ld k\u00f3rteremben, \u00faj vassakkal a l\u00e1bamban. Most nem \u2013 cs\u00f3v\u00e1lom a fejem szomor\u00faan.<\/p>\r\n<p>\u2013\u00a0 Ezt felfogtam Alex, jelenleg, mint bar\u00e1t \u00fcl\u00f6k itt melletted.<\/p>\r\n<p>\u2013 \u00a0Nem veled van probl\u00e9m\u00e1m, f\u00e9lre ne \u00e9rtsd. Nagyon b\u00edrlak, csak most egyed\u00fcl akarok maradni \u00e9s nem szeretn\u00e9m, ha b\u00e1rki is sz\u00e1nakozna rajtam. Addig nem, am\u00edg nem raktam rendbe a bels\u0151 kis \u00f6sszet\u00f6rt val\u00f3s\u00e1gomat. Mert jelenleg \u00e9n k\u00e9ptelen vagyok kezelni b\u00e1rmilyen sz\u00e1nakoz\u00e1st, agg\u00f3d\u00e1st, szeretet kimutat\u00e1st. \u00dagy \u00e9rzem kifogytam az \u00e9rzelmekb\u0151l. Nem tudom viszonozni, amit adsz. \u00c9s \u00edgy nem lenn\u00e9k k\u00e9pes b\u00e1rkivel is egy\u00fctt lenni. Ki\u00e9gtem.<\/p>\r\n<p>Semleges arccal b\u00f3lint egyet. Sz\u0151ke tincsei elszabadulva lengedeznek az arca el\u0151tt. \u2013 Gondolom, most akkor nem szeretn\u00e9d, hogy maradjak.<\/p>\r\n<p>\u2013 Ne ut\u00e1lj, de most maradn\u00e1l egy kicsit \u00e9s besz\u00e9lgetn\u00e9nk valami teljesen bagatell dologr\u00f3l, aminek semmi k\u00f6ze az \u00e9letemhez vagy ahhoz a rohadt kerekessz\u00e9khez?<\/p>\r\n<p>\u2013 T\u00e9nyleg neh\u00e9z rajtad kiigazodni \u2013 mondja grimaszolva, majd kotor\u00e1szni kezd a k\u00f3rh\u00e1zi sz\u00e9kre akasztott t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n<p>\u2013 Mit keresel?<\/p>\r\n<p>\u2013 Az \u00e9letkedvedet, de lehet otthon hagytam.<\/p>\r\n<p>V\u00e1ratlanul bukik ki bel\u0151lem a nevet\u00e9s, mire mindketten meglep\u0151d\u00fcnk. Lea nagyra nyitott szemmel figyel, \u00e9n pedig a sz\u00e1m el\u00e9 kapom a kezem, mintha a nevet\u00e9s ebben a helyzetben nem lenne illend\u0151. De megtettem, Lea pedig nyugalmat er\u0151ltet az arc\u00e1ra \u00e9s diadalmas f\u00e9lmosoly k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben d\u0151l h\u00e1tra a m\u00e1r sokat emlegetett sz\u00e9kben.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: center\">\u2026<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>Nem tudom ki felel\u0151s a sorsok\u00e9rt. \u00dagy k\u00e9pzelem, hogy egy f\u00f6ld\u00e9g \u00e9r\u0151 \u0151sz szak\u00e1ll\u00fa \u00f6regember \u00fcl egy r\u00e9gi m\u00e9g Neumann J\u00e1nos f\u00e9le hatalmas sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p el\u0151tt \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171en kattintgat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberekre. \u201eHopsz te most tal\u00e1lkozol vele\u201d Azt\u00e1n, ha megunja, \u00f6sszekusz\u00e1lja a dolgokat. \u201eHopsz, te most k\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclsz\u201d Hopsz te most szerelmes leszel \u2026 hm.. kibe is? \u2026 mondjuk bel\u00e9.. KATT. Csak ennyi. Tudom kicsit t\u00fal sok fant\u00e1zi\u00e1val rendelkezem, de nem tudok jobbat kital\u00e1lni. M\u00e9gis, hogy lehets\u00e9ges az, hogy k\u00e9t sors keresztezi egym\u00e1st? Mi\u00e9rt mentem el aznap M\u00e1rknak seg\u00edteni, mi\u00e9rt pont Lea volt az oktat\u00f3, mi\u00e9rt pont \u00e9n vezettem aznap? Mi\u00e9rt szerettem bele Le\u00e1ba?<\/p>\r\n<p>Igyekeztem.\u00a0 A j\u00f3 isten legyen a megmondhat\u00f3ja, hogy \u00e9n nagyon igyekeztem, hogy semmit ne \u00e9rezzek ir\u00e1nta. De m\u00e9gis hogyan lehets\u00e9ges semmit nem \u00e9rezni egy olyan l\u00e1ny ir\u00e1nt, aki minden \u00e1ldott nap bej\u00f6n hozz\u00e1d a k\u00f3rh\u00e1zba, megnevettet, egy kis boldogs\u00e1got var\u00e1zsol az \u00f3don falak pen\u00e9szszaga k\u00f6z\u00e9? Hogy vagyok k\u00e9pes r\u00e1mosolyogni, mikor egy undor\u00edt\u00f3 fekete kerekessz\u00e9kben \u00fcl\u00f6k, a jobb l\u00e1bam meg csak l\u00f3g, mintha kivette volna a szabads\u00e1g\u00e1t \u00e9s nyaralni ment volna Hawaiire, azzal az \u00fczenettel, hogy ember most ezt a p\u00e1r h\u00f3napot old m\u00e1r meg n\u00e9lk\u00fclem.<\/p>\r\n<p>Magamra sem ismerek a jelenl\u00e9t\u00e9ben. Vigyorgok \u00e9s kim\u00e1szom az \u00f6nsajn\u00e1lat er\u0151s hull\u00e1maib\u00f3l, hogy v\u00e9gig hallgassam milyen napja volt, M\u00e1rk miket b\u00e9n\u00e1z t\u00e1nc\u00f3ra k\u00f6zben, vagy hogy mekkor\u00e1t esett egy punk fi\u00fa a metr\u00f3n, mert \u0151 fasza gyerek \u00e9s nem kapaszkodik. Mindezt olyan intenzit\u00e1ssal mes\u00e9li, hogy lehetetlen nem mellette \u00fclni a metr\u00f3n \u00e9s vele egy\u00fctt n\u00e9zni a punk sr\u00e1cot.<\/p>\r\n<p>Pedig \u00e9n nem metr\u00f3zom. \u00c9n a ronda otromba kerek\u0171 sz\u00e9kben \u00fcld\u00f6g\u00e9lek \u00e9s n\u00e9zek ki a k\u00f3rh\u00e1z ablak\u00e1n egy parkra, ami ak\u00e1r z\u00f6ld \u00e9s sz\u00e9p is lehetne, de nem az. J\u00f6n az \u0151sz. Hullanak a levelek, f\u00faj a sz\u00e9l \u00e9s esik az es\u0151. Minden reggel szertart\u00e1sosan n\u00e9zem v\u00e9gig, ahogy a k\u00f3rh\u00e1z kert\u00e9sz leg\u00e9nye, nyakig begombolt lyukas kab\u00e1tj\u00e1ban \u00fctemes mozdulatokkal gerebly\u00e9zi az al\u00e1hullott s\u00e1rga, barna, megfakult leveleket. Azt\u00e1n \u00e1ltal\u00e1ban beesik Szonja, m\u00e9g az eb\u00e9d el\u0151tt, hogy eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotom ut\u00e1n \u00e9rdekl\u0151dj\u00f6n. Hi\u00e1ba k\u00e9rtem t\u0151le, hogy ne ez legyen minden \u00e1ldott nap az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9se. De hajthatatlan. Azt\u00e1n lepakolja az \u00fajs\u00e1got, amit a metr\u00f3n nyomtak a kez\u00e9be, \u00e9n pedig unalmas \u00f3r\u00e1imban azt olvasgatom. Sosincs benne semmi \u00e9rdemleges, m\u00e9gis rutinn\u00e1 v\u00e1lt a mozdulatsor. El\u0151sz\u00f6r elolvassuk a viccet, majd megfejtj\u00fck a rejtv\u00e9nyt, megn\u00e9zegetj\u00fck a k\u00e9peket \u00e9s m\u00e1r mehet is kuk\u00e1ba. Ezut\u00e1n k\u00f6vetkezik a napom m\u00e1sodik legjobb peri\u00f3dusa. Az \u00f6reg Alzheimeres n\u00e9ni \u00e9s vak kuty\u00e1j\u00e1nak produkci\u00f3ja az udvaron. Esk\u00fcsz\u00f6m ilyen sz\u00f3rakoztat\u00f3 el\u0151ad\u00e1st m\u00e9g a vil\u00e1g nem l\u00e1tott. A n\u00e9ni, aki egy\u00e9bk\u00e9nt szint\u00e9n a k\u00f3rh\u00e1z szolg\u00e1ltat\u00e1sait \u00e9lvezi, minden eb\u00e9d ut\u00e1n ki\u00fcl a vak kuty\u00e1j\u00e1val az udvaron mag\u00e1nyosan terpeszked\u0151 barna padra egy k\u00e9k labd\u00e1val. Azt\u00e1n kezd\u0151dik a show. Eldobja a kuty\u00e1nak a labd\u00e1t, ami engedelmeskedve suhan \u00e1t a f\u00e9l udvaron, hogy halk puffan\u00e1ssal \u00e9rkezzen meg egy \u00e1rva bokor \u00e1gai k\u00f6z\u00e9. K\u00e1r, hogy az \u00e9gvil\u00e1gon senki nem rohan csaholva a labda ut\u00e1n. A n\u00e9ni pedig p\u00e1r perc \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u00e9s ut\u00e1n elfelejti, hogy eldobta volna a labd\u00e1t. Szerintem azt is rendre elfelejti, hogy az a kutya vak. \u00d6reges mozdulattokkal felnyomja mag\u00e1t a padr\u00f3l \u00e9s keresni kezdi a labd\u00e1t, mert h\u00e1t arra eml\u00e9kszik, hogy volt valaha egy laszti.<\/p>\r\n<p>P\u00e1r sikertelen perc ut\u00e1n odazar\u00e1ndokol az \u00fcgyeletes n\u0151v\u00e9rk\u00e9hez, aki \u00e9ppen a fa t\u00f6v\u00e9ben nyomja el a cigarett\u00e1j\u00e1t, majd nagyot f\u00faj a leveg\u0151be. Nem mintha ett\u0151l kev\u00e9sb\u00e9 lehetne \u00e9rezni azt a piszkosul b\u00fcd\u00f6s csikkszagot. Seg\u00edt\u0151k\u00e9szen minden \u00e1ldott nap k\u00f6zli a n\u00e9nivel, hogy a kuty\u00e1ja vak \u00e9s hogy az el\u0151bb dobta be a boz\u00f3tosba a labd\u00e1t. Elh\u00fazott sz\u00e1jjal n\u00e9zem v\u00e9gig, ahogy a n\u00e9ni t\u00e1gra nyitott szemekkel szomor\u00faan n\u00e9z a kuty\u00e1ra, meg\u00f6lelgeti, pityereg k\u00e9t sort majd a labda ut\u00e1n indul a bokrokhoz. Lehajol felveszi, le\u00fcl.<\/p>\r\n<p>\u00a0Majd ism\u00e9t eldobja. \u00c9s a folyamat kezd\u0151dik el\u00f6lr\u0151l.<\/p>\r\n<p>El\u0151sz\u00f6r m\u00f3k\u00e1snak gondoltam az alzheimeres \u00f6reg h\u00f6lgyet, mert mondhatsz neki b\u00e1rmit \u0151 elhiszi. \u00dagysem fog r\u00e1 eml\u00e9kezni p\u00e1r perc m\u00falva. Mondhatod neki azt, hogy h\u00edres balerina volt, vagy hogy el\u0151z\u0151 h\u00e9ten a Baham\u00e1kon nyaralt. \u0150 annyira boldog lesz abban a p\u00e1r percben, mint senki m\u00e1s a f\u00f6ld\u00f6n. Boldogg\u00e1 teheted puszt\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny k\u00f3sza mondattal. Azt\u00e1n elfelejti.<\/p>\r\n<p>T\u00e9vedtem.<\/p>\r\n<p>Ez m\u00e9gsem olyan m\u00f3k\u00e1s dolog. Elfelejteni a szeretteidet \u00e9s egy vak kuty\u00e1nak dob\u00e1lni minden egyes d\u00e9lut\u00e1n a labd\u00e1t. Ez cseppet sem m\u00f3k\u00e1s dolog, sokkal ink\u00e1bb lehangol\u00f3. Sokszor l\u00e1tom a n\u00e9nit az eb\u00e9dl\u0151ben. Miut\u00e1n megette az eb\u00e9dj\u00e9t \u00fajra vissza\u00e1ll a sorba, mert halv\u00e1nylila g\u0151ze sincs r\u00f3la, hogy m\u00e1r t\u00fal van az \u00e9tkez\u00e9sen. Folyamatosan egy n\u0151v\u00e9r van vele. Mindig, minden pillanatban. Fogalmam sincs, hogy lehet \u00edgy \u00e9lni.<\/p>\r\n<p>Csak egyetlen furcsa, \u00e1m rendk\u00edv\u00fcl aggaszt\u00f3 pillanatom k\u00f6t\u0151dik hozz\u00e1: Lea egyik nap velem eb\u00e9delt, mert h\u00e1t kajaid\u0151ben m\u00e9gse l\u00e9phetett csak \u00fagy le enni valamit a sarki gyorsb\u00fcf\u00e9ben. Az t\u00fal embertelen lett volna az \u0151 felfog\u00e1sa szerint, \u00edgy ink\u00e1bb mer\u0151 bar\u00e1ti szolidarit\u00e1sb\u00f3l egy\u00fctt gurultunk a menza fel\u00e9. Illetve \u00e9n gurultam, \u0151 pedig r\u00e1m-r\u00e1m sand\u00edtva vigyorg\u00f3 fejjel s\u00e9t\u00e1lt mellettem.<\/p>\r\n<p>Szinte alig \u00fclt le, m\u00e1r pattant is fel, hogy felseg\u00edtse az eml\u00edtett n\u00e9ninket a kopott z\u00f6ld sz\u00edn\u0171 \u00e9tkez\u0151sz\u00e9kr\u0151l. Sejt\u00e9sem sincs mir\u0151l folyhatott az eszmecsere, de kezdtek gyan\u00fass\u00e1 v\u00e1lni, mikor m\u00e1sodpercenk\u00e9nt fel\u00e9m pillantgatva b\u00f3logattak \u00e9s hangosan nevetg\u00e9ltek, mintha ezer \u00e9ve ismern\u00e9k egym\u00e1st. Mint k\u00e9t r\u00e9gi bar\u00e1tn\u0151 a baba-mama klubban. \u201eJ\u00e9 te is terhes vagy? \u00c9n is. Micsoda egybees\u00e9s, oly r\u00e9gen tal\u00e1lkoztunk m\u00e1r\u201d<\/p>\r\n<p>\u00c9n meg csak figyeltem \u0151ket az \u00e9tkez\u0151 frissen lakkozott szint\u00e9n ocsm\u00e1ny z\u00f6ld asztala m\u00f6g\u00fcl.<\/p>\r\n<p>Visszat\u00e9rve Lea vigyorgott, mint a tejbet\u00f6k, de az isten\u00e9rt sem akarta el\u00e1rulni, mit mondott neki a n\u00e9ni.<\/p>\r\n<p>Az\u00f3ta az a v\u00e9n szatyor, mindig \u00fagy n\u00e9z r\u00e1m, mintha pontosan a fejembe l\u00e1tna, Le\u00e1nak pedig mindig k\u00fcld egy zavart, de bar\u00e1ts\u00e1gos mosolyt. Mintha eml\u00e9kezne. Pedig ez lehetetlen. B\u00e1r az igaz, hogy Le\u00e1t lehetetlen elfelejteni, de a n\u00e9ni az \u0151 \u00e1llapot\u00e1ban, hogy is eml\u00e9kezhetne? \u00c9rthetetlen, felfoghatatlan dolog.<\/p>\r\n<p>Mindenesetre ezt \u00e9n m\u00e1r sosem fogom megtudni. Ugyanis Lea ugr\u00e1ndozva jelenti be, hogy hazamehetek \u00e9s egy h\u00e9t m\u00falva megkezd\u0151dik a k\u00ednok-k\u00ednja vagy le\u00e1nykori nev\u00e9n, gy\u00f3gytorna.<\/p>\r\n<p>M\u00e1r a hanghordoz\u00e1s\u00e1b\u00f3l tudom, hogy kital\u00e1lt valamit. Lehetetlen nem l\u00e1tni a g\u00f6dr\u00f6csk\u00e9ib\u0151l, hogy \u00e9lete alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl. Nem kell csal\u00f3dnom, el\u0151 is r\u00e1nt egy feh\u00e9r pap\u00edrt a kab\u00e1tja zseb\u00e9b\u0151l \u00e9s boldogan lengeti meg el\u0151ttem, amint kib\u00fajt fekete cs\u0151sapk\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s kiszabad\u00edtotta sz\u0151ke haj\u00e1t a fogs\u00e1g al\u00f3l.<\/p>\r\n<p>\u2013 Sz\u00f3val mit hozt\u00e1l nekem? \u2013 k\u00e9rdezem f\u00e9lmosollyal, miut\u00e1n megnyomom az off gombot a t\u00e1vir\u00e1ny\u00edt\u00f3n, hogy \u00f6r\u00f6k n\u00e9mas\u00e1gra \u00edt\u00e9ljem a falra ferd\u00e9n felszerelt \u00f3sdi t\u00e9v\u00e9t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Tal\u00e1ltam neked gy\u00f3gytorn\u00e1szt \u00e9s az orvosod is \u00e1ld\u00e1s\u00e1t adta r\u00e1 \u2013 vigyorog f\u00fclig \u00e9r\u0151 mosollyal.<\/p>\r\n<p>\u2013 Jaj, de j\u00f3! \u2013 sz\u00f3lalok meg a lelkesed\u00e9s cs\u00edr\u00e1j\u00e1t is elfojtva.<\/p>\r\n<p>\u2013 Az\u00e9rt ne \u00f6r\u00fclj ennyire \u2013 r\u00e1zza meg a fej\u00e9t egy grimasz k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, mik\u00f6zben sz\u00e9lesre t\u00e1rja az ablakomat, hagyva be\u00e1ramolni a kinti hideg, k\u00f6d\u00f6s id\u0151t.<\/p>\r\n<p>\u2013 Kinek fogom t\u00f6nkretenni az \u00e9let\u00e9t?<\/p>\r\n<p>\u2013 Nekem \u2013 vigyorog, mintha \u00e9lete vicc\u00e9t s\u00fct\u00f6tte volna el.<\/p>\r\n<p>\u2013 Most csak viccelsz? \u2013 b\u00e1mulok t\u00e1tott sz\u00e1jjal kecses alakja fel\u00e9.<\/p>\r\n<p>\u2013 Sose tenn\u00e9m.<\/p>\r\n<p>\u2013 \u00c9s beleegyezett az orvosom, hogy egy bar\u00e1t v\u00e9gezze a rehabilit\u00e1ci\u00f3mat?<\/p>\r\n<p>\u2013 Nem volt k\u00f6nny\u0171 dolgom, de v\u00e9g\u00fcl beadta a derek\u00e1t.<\/p>\r\n<p>\u2013 \u00c9des istenem! \u2013 s\u00f3hajtok fel sz\u00ednpadiasan \u00e9s a tenyerembe temetem az arcomat. A feh\u00e9r k\u00f3rh\u00e1zi takar\u00f3 engedelmesen cs\u00faszik le a kezemr\u0151l, hogy f\u00e9lig lel\u00f3gva v\u00e9gezze az \u00e1gy \u00e9s a feh\u00e9r, hip\u00f3 szagot \u00e1raszt\u00f3 padl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. \u2013 Csin\u00e1lt\u00e1l m\u00e1r valaha ilyet?<\/p>\r\n<p>\u2013 Arra szeretn\u00e9l v\u00e1laszt kapni, hogy kezeltem e m\u00e1r egy\u00a0 m\u00e9rhetetlen\u00fcl depresszi\u00f3s, szarkasztikus tulajdons\u00e1gok garmad\u00e1val rendelkez\u0151, jelenleg tol\u00f3sz\u00e9kben \u00fcl\u0151 l\u00e1nyt, akinek fogalma sincsen milyen cuki k\u00e9pet v\u00e1g ebben a pillanatban? Alex, kezeltem \u00e9n m\u00e1r enn\u00e9l a kombin\u00e1ci\u00f3n\u00e1l sokkal rosszabbat is \u2013 feleli Lea teljesen nyugodtan, karba tett k\u00e9zzel az \u00e1gyam v\u00e9g\u00e9ben \u00e1csorogva.<\/p>\r\n<p>\u2013 Erre ink\u00e1bb nem reag\u00e1lok, csak egy valamit \u00e1rulj m\u00e9g el. Siker\u00fclni fog vagy sem?<\/p>\r\n<p>\u2013 Most ez \u00e9ppen olyan, mintha azt k\u00e9rdezn\u00e9d, hogy egy h\u00f3nap m\u00falva d\u00e9lben esni fog-e az es\u0151. \u2013 t\u00e1rja sz\u00e9t a karj\u00e1t \u00f6sszevont szem\u00f6ld\u00f6kkel. Fogalmam sincs Alex, ez kett\u0151nk\u00f6n m\u00falik. Rengeteg \u00f3ra ut\u00e1n fogom tudni neked csak megmondani, hogy haladunk, mennyi az es\u00e9ly r\u00e1, hogy talpra \u00e1llsz. Nem fogok zs\u00e1kbamacsk\u00e1t \u00e1rulni, pontosan tudod, hogy engem nem abb\u00f3l a f\u00e1b\u00f3l faragtak. Igyekezni fogok, hogy siker\u00fclj\u00f6n, de ide f\u0151leg te kellesz, a te kitart\u00e1sodra lesz sz\u00fcks\u00e9g. A te lelkier\u0151d kell, hogy ne add fel, akkor sem, ha nem megy els\u0151re, m\u00e1sodikra vagy harmadikra.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>Csak \u00f6sszeszor\u00edtott ajkakkal b\u00f3lintottam egy nagyot, majd p\u00e1r perc n\u00e9ma csend ut\u00e1n megk\u00e9rdeztem mikor kezdj\u00fck, mire enyhe mosolyra h\u00fazta a sz\u00e1j\u00e1t \u00e9s gyeng\u00e9den a tudtomra adta, hogy m\u00e9g legal\u00e1bb k\u00e9t h\u00e9tig rakjam takar\u00e9kra magam.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>K\u00e9t h\u00e9t egy \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gnak t\u0171n\u0151 id\u0151nek \u00edg\u00e9rkezett. A k\u00f3rh\u00e1zb\u00f3l haza\u00e9rve hirtelen nem tudtam mit kezdjek magammal, megsz\u0171nt a mindennapi rutin. M\u00e1r nem l\u00e1thattam a felkel\u0151 nap els\u0151 sugarait a k\u00f3rh\u00e1zi ablakb\u00f3l, m\u00e1r nem n\u00e9zhettem az alzheimeres n\u00e9nit meg a vak kuty\u00e1j\u00e1t az udvaron. Hirtelen kih\u00fazt\u00e1k a l\u00e1bam al\u00f3l a talajt, a biztos fog\u00f3dz\u00f3t, azt a p\u00e1r esem\u00e9nyt, ami fix dologk\u00e9nt szerepelt \u00e9letem monoton ritmus\u00e1ban.<\/p>\r\n<p>Rendk\u00edv\u00fcl nehezen viseltem, hogy pillanatr\u00f3l pillanatra seg\u00edts\u00e9gre szorulok. Hi\u00e1ba ugrott Szonja k\u00e9szs\u00e9gesen minden egyes apr\u00f3 rezd\u00fcl\u00e9semre, pont ez zavart \u00f6ssze a legink\u00e1bb. Olyan kicsinek \u00e9s haszontalannak \u00e9reztem magam. Nem ny\u00fajtottam semmi t\u00f6bbletet, amit\u0151l jobb\u00e1, \u00e9lhet\u0151bb\u00e9 lehetne tenni a vil\u00e1got. Azt\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttem egy felett\u00e9bb nyugtalan\u00edt\u00f3 dologra. Eddig sem tettem semmi ilyesmit. Pedig viszonylag eg\u00e9szs\u00e9ges is voltam.<\/p>\r\n<p>Rengeteg gondolkod\u00e1si id\u0151m volt, \u00e9s egyre jobban k\u00f6rvonalaz\u00f3dott el\u0151ttem, hogy mi\u00f3ta megt\u00f6rt\u00e9nt a balesetem, az \u00e9gvil\u00e1gon nem tettem semmit az\u00e9rt, hogy v\u00e1ltozzon b\u00e1rmi is. Nyilv\u00e1n nem lettem volna k\u00e9pes vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3 cselekedetek v\u00e9ghezvitel\u00e9re, de r\u00e9gen legal\u00e1bb a t\u00e1rsadalom n\u00e9mi jav\u00e1ra szolg\u00e1ltam, azzal, hogy hip-hoppot tan\u00edtottam \u00e9s egy jav\u00edt\u00f3int\u00e9zet elkall\u00f3dott gyerekeinek tan\u00edtottam t\u00e1ncot, torn\u00e1t \u00e9s mindent, ami a testmozg\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik. De ez m\u00e1r olyan r\u00e9gen volt.<\/p>\r\n<p>Franceska hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en nem tettem az \u00e9gvil\u00e1gon semmit, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy m\u00e1sok \u00e9lete jobb legyen, illetve, hogy az \u00e9n \u00e9letem megv\u00e1ltozzon. Csak sajn\u00e1ltam Frant, magamat, az \u00e9letemet, a t\u00e1ncot, a l\u00e1bamat \u00e9s \u00fagy egybevetve mindent, ami hozz\u00e1m kapcsol\u00f3dik. K\u00f6zben a legfontosabb dolgot felejtettem el. \u00c9ni. Elfelejtettem, hogyan kell \u00e9lni, boldognak lenni, boldogg\u00e1 tenni valaki m\u00e1st. Mosolyt csalni az arc\u00e1ra p\u00e1r apr\u00f3 kedvess\u00e9ggel.<\/p>\r\n<p>&nbsp;<\/p>\r\n<p>Furcsa, hogy az ember akkor j\u00f6n r\u00e1 mennyi minden klassz volt az \u00e9let\u00e9ben, mikor elveszik azt t\u0151le. Elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl j\u00f3 dolog volt j\u00e1rni, futni. \u00c9lvezni az \u00e9letet. Boldognak lenni.<\/p>\r\n<p>Valami megv\u00e1ltozott. Azt hiszem \u00e9n voltam az. Terveket kezdtem el gy\u00e1rtani. \u00c9vek \u00f3ta csak sodr\u00f3dtam az \u00e1rral, nem t\u00f6r\u0151dve merre is visz. Most viszont elkezdtem a j\u00f6v\u0151m\u00f6n gondolkodni. Mit fogok csin\u00e1lni, ha Lea seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00fajra talpra \u00e1llok? Azt hiszem visszamegyek a jav\u00edt\u00f3int\u00e9zetbe, b\u00e1r nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel t\u00e1ncot m\u00e1r nem tan\u00edthatok, de ez m\u00e9g nem jelenti azt, hogy semmi m\u00e1st sem. Lehet, hogy nem egy milli\u00f3kat keres\u0151 \u00e1ll\u00e1s, de nekem nincs is ilyenre sz\u00fcks\u00e9gem. A sz\u00fcleim minden h\u00f3napban utalnak a sz\u00e1ml\u00e1mra, annak ellen\u00e9re, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e1llok sz\u00f3ba vel\u00fck \u00e9s sohasem kellett a p\u00e9nz\u00fck. De ez egy rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa \u00e9s k\u00ednos t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\r\n<p>Vagy ak\u00e1r utazgathatn\u00e9k is. Elv\u00e9gre hasznos dolgokra is el lehetne k\u00f6lteni a sz\u00fcleim t\u00f6m\u00e9ntelen mennyis\u00e9g\u0171 p\u00e9nz\u00e9t. Mondjuk \u00e9p\u00edteni Afrik\u00e1ban egy iskol\u00e1t a kis k\u00f6lyk\u00f6knek. Annyi mindent lehetne csin\u00e1lni. Tele vagyok tervekkel, gondolatokkal \u00e9s \u00e9rz\u00e9sekkel. T\u00fal fogok csordulni.<\/p>","type":"rich","thumbnail_url":"https:\/\/sarah.cafeblog.hu\/files\/2017\/08\/5e75cf886a5d9880e116aa9b18b0aef7-150x150.jpg","thumbnail_width":150,"thumbnail_height":150}