<\/p>\r\n
\u00a0<\/p>\r\n
4 \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb<\/p>\r\n
Nem tudom, h\u00e1ny \u00f3ra telhetett el, mikor \u00e9szhez t\u00e9rtem egy r\u00e9gi rakt\u00e1r\u00e9p\u00fcletben tal\u00e1ltam magamat. A legnagyobb meglepet\u00e9s azonban csak akkor \u00e9rt, mikor Tomast pillantottam meg mellettem ugyancsak megk\u00f6t\u00f6zve. Meglep\u0151dve pillantottam r\u00e1, \u0151 azonban egyb\u0151l megr\u00e1zta a fej\u00e9t \u00e9s csendre intett. Ekkor l\u00e9pett be egy sz\u00e1momra ismeretlen kigy\u00fart pasas \u00e9s durv\u00e1n let\u00e9pte Tomas sz\u00e1j\u00e1r\u00f3l a ragaszt\u00f3szalagot.<\/p>\r\n
Tomas nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, \u00e9n pedig kaptam egy sz\u00e9p \u00fct\u00e9st arcomra, melynek lend\u00fclet\u00e9t\u0151l sz\u00e9kest\u0151l-mindenest\u0151l a padl\u00f3n k\u00f6t\u00f6ttem ki. - M\u00e9g mindig magadn\u00e1l vagy? \u2013 k\u00e9rdezte Derek \u00e9s fel\u00e1ll\u00edtott a sz\u00e9kkel egy\u00fctt. \u2013 El\u00e9g sz\u00edv\u00f3s a l\u00e1nyod \u00f6regem. \u2013 jegyezte meg elismer\u0151en majd \u00fajb\u00f3l beh\u00fazott egyet. Azt\u00e1n m\u00e9g egyet, azt\u00e1n m\u00e9g egyet. M\u00e1r nem eg\u00e9szen voltam magamn\u00e1l, minden mozaikos volt \u00e9s sz\u00fcrke, hallottam, ahogy Tomas a t\u00e1volban \u00fcv\u00f6lt, hogy hagyd abba. Megmondod a k\u00f3dot? \u2013 j\u00f6tt a k\u00e9rd\u00e9s, azonban v\u00e1lasz nem, \u00edgy a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fct\u00e9s ism\u00e9t padl\u00f3ra k\u00fcld\u00f6tt az eszm\u00e9letem, pedig elv\u00e1ndorolt egy kedvesebb helyre.<\/p>\r\n
Mikor ism\u00e9t magamhoz t\u00e9rtem a v\u00e9r f\u00e9mes \u00edz\u00e9t \u00e9reztem a sz\u00e1mban \u00e9s minden csontom kegyelem\u00e9rt k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt. S\u00f6t\u00e9t betonpadl\u00f3s terem, sehol egy \u00e1rva ablak, semmi f\u00e9ny csak a vaks\u00f6t\u00e9ts\u00e9g. Felny\u00f6gtem, mire mocorg\u00e1s j\u00f6tt mell\u0151lem.<\/p>\r\n
Nem v\u00e1laszolt r\u00e1 semmit, de a m\u00e9ly hallgat\u00e1s pont el\u00e9g v\u00e1lasz volt.<\/p>\r\n
Er\u0151ltetetten felnevetett, majd fel\u00e1llt a padl\u00f3r\u00f3l. \u2013 Most m\u00e1r tudom, mi\u00e9rt szertett bel\u00e9d a l\u00e1nyom. Olyan vagy, mint \u0151, ami a sz\u00edv\u00e9n az a sz\u00e1j\u00e1n.<\/p>\r\n
Egy k\u00f3d miatt b\u00e1rki \u00e9let\u00e9t fel\u00e1ldozod. Ha probl\u00e9m\u00e1val ker\u00fclsz szembe, megfutamodsz.<\/p>\r\n
Nem sz\u00f3lt semmit csak a falnak t\u00e1maszkodva lecs\u00faszott a f\u00f6ldre. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bb csap\u00f3dott az ajt\u00f3 \u00e9s k\u00e9t j\u00f3 er\u0151ben l\u00e9v\u0151 pasi felr\u00e1ngatott benn\u00fcnket a f\u00f6ldr\u0151l, hogy a rakt\u00e1rba vigyen. Kiszaladt bel\u0151lem minden leveg\u0151 minden egyes l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l, pl\u00e1ne akkor, amikor a f\u00f6ldre dobtak benn\u00fcnket. Tomast megk\u00f6t\u00f6zt\u00e9k, engem nem, bel\u00e1tt\u00e1k, hogy innen \u00e9n m\u00e1r \u00fagysem tudok menek\u00fclni ilyen \u00e1llapotban.<\/p>\r\n
Derek megvonta a v\u00e1ll\u00e1t \u00e9s fel\u00e9m s\u00e9t\u00e1lt, hi\u00e1ba k\u00fasztam a f\u00f6ld\u00f6n, hi\u00e1ba h\u00e1nytam el magam az a vasbot lecsapott a l\u00e1bamra. Nem is az \u00e9rz\u00e9s a legborzaszt\u00f3bb az eg\u00e9szben, mert akkor m\u00e1r nem \u00e9rzel semmit a sokk miatt, hanem ahogy hallod, hogy a csontod t\u00f6rik, az a reccsen\u0151 hang \u00e9s fesz\u00edt\u00e9s a l\u00e1badban, az a legrosszabb, ut\u00e1na j\u00f6n csak a f\u00e1jdalom. El\u00e1jultam, ugyan nem volt olyan szerencs\u00e9n, hogy egyb\u0151l, de ut\u00e1na p\u00e1r percre r\u00e1, felmondta a testem a szolg\u00e1latot. \u00c9reztem, ahogy el\u00e1raszt a v\u00e9r, ahogy a csontdarabk\u00e1k ide-oda tol\u00f3dnak a ki\u00f6ml\u0151 v\u00e9rben. \u00c9reztem, hogy kezd hideg lenni. Pokoli hideg, semmi az \u00e9szaki sarki hideg ehhez az \u00e9rz\u00e9shez k\u00e9pest. F\u00e1jdalmas belegondolni, hogy itt fetrengsz a saj\u00e1t v\u00e9redben, pedig lehetett volna egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9leted egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1nnyal. Bel\u00e9d has\u00edt ez a f\u00e1jdalom, hogy soha t\u00f6bbet nem l\u00e1tod \u00e9s egyszer\u0171en minden annyira, de annyira megv\u00e1ltozik, elt\u0171nnek a sz\u00ednek, elt\u0171nik a boldogs\u00e1g, elt\u0171nik az \u00e9leted. R\u00e1j\u00f6ssz, hogy semmit nem tett\u00e9l le az asztalra, ami maradand\u00f3 lenne \u00e9s az ut\u00f3kor fel tudn\u00e1 haszn\u00e1lni. El\u0151bb-ut\u00f3bb elfelejtenek, Lea ugyan mindig eml\u00e9kezni fog arra a pillanatra, amikor megtudta, hogy k\u00e9sz ennyi volt az \u00e9letem, de m\u00e9g fiatal, \u00fajra szerelmes lesz \u00e9s \u0151 is elfelejt majd. Az egyetlen bosszant\u00f3 dolog az eg\u00e9szben az ez a fura sz\u00fcrke ak\u00e1rmi, ami k\u00f6r\u00fclvesz. Vattaszer\u0171, l\u00e1gyan k\u00f6r\u00fcl \u00f6lel\u0151 felh\u0151, b\u00e1r ha jobban belegondolok nem is olyan bosszant\u00f3, ink\u00e1bb nyugtat\u00f3. N\u00e9ha ugyan az agyam legeslegh\u00e1ts\u00f3 szeglet\u00e9ben felr\u00e9mlik valamicske az \u00e9lni akar\u00e1s szikr\u00e1j\u00e1b\u00f3l, de m\u00e1r olyan kis gyeng\u00e9n vil\u00e1g\u00edt, hogy alig l\u00e1tni. Ha feltenn\u00e9 valaki a k\u00e9rd\u00e9st, hogy akarok e \u00e9lni, m\u00e1r nem felt\u00e9tlen v\u00e1gn\u00e1m r\u00e1 r\u00f6gt\u00f6n a v\u00e1laszt hogy, hogyne. N\u00e9ha nem figyelek, \u00e9s mintha kikapcsolna az agyam egy r\u00f6vid id\u0151re, olyan ez, mint amikor elfelejtesz valamit, \u00e9s keresed, hogy mi volt az, csak n\u00e1lam ez valahogy hosszabb ideig tart \u00e9s sose j\u00f6v\u00f6k r\u00e1, mit is keresek val\u00f3j\u00e1ban. Azt\u00e1n megint elfelejtem, elfelejtem min is gondolkodtam, csak a puha felh\u0151csk\u00e9k \u00e1lland\u00f3ak, semmi m\u00e1s. M\u00e1r nem r\u00e9mlik semmi, hogy hogy ker\u00fcltem ide, n\u00e9ha beugrik, hogy h\u00edvnak, de nem venn\u00e9k r\u00e1 m\u00e9rget, hogy az az \u00e9n nevem. Fura n\u00e9ha egy l\u00e1ny k\u00e9pe is megjelenik, aranyos sz\u0151ke f\u00fcrtjei vannak, \u00e1ltal\u00e1ban szomor\u00fa, a szemei s\u00edrnak \u00e9s olyan b\u00e1gyadt k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s \u00e1rad bel\u0151le, \u00edgy h\u00e1t h\u00e1l\u00e1s vagyok, ha k\u00f6dd\u00e9 foszlik p\u00e1r szempillant\u00e1s ut\u00e1n. Az\u00e9rt be kell valljam, n\u00e9ha nagyon fusztr\u00e1l, hogy csak \u00fagy vagyok \u00e9s nem tudom, hogy mi is ez, azt\u00e1n akkora f\u00e1jdalomhull\u00e1m j\u00f6n, hogy r\u00f6gt\u00f6n ki is kapcsolok \u00e9s elfelejtek mindent, ut\u00e1na pedig megint kereshetem min is gondolkodtam el. Mostan\u00e1ban elkezdtem hangokat is hallani, egy l\u00e1ny hangja, kellemes csak sok benne a gy\u00f6trelem vagy nem is tudom.<\/p>\r\n
Ma hat\u00e1rozottan hideg van, nem olyan kellemes a k\u00f6d \u00e9s foszladozni kezd el\u0151sz\u00f6r nagyon megr\u00e9m\u00fcltem, zuhantam a semmibe, hi\u00e1ba kap\u00e1l\u00f3dztam semmi fog\u00f3dz\u00f3t nem tal\u00e1ltam. Azt\u00e1n meg\u00e9reztem a testemet, nem tudtam mozogni, \u00e9reztem, hogy fekszem, hi\u00e1ba er\u0151lk\u00f6dtem nem tudtam kinyitni a szemem, olyan r\u00e9m\u00fclet fogott el, ami eddig soha. Valaki fogta a kezem, de nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem, \u00edgy nem sejtettem ki az. M\u00e1r tudtam ki vagyok, csak azt nem hol \u00e9s mi\u00e9rt fekszem itt magatehetetlen\u00fcl. \u00c9p elme a test b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben, borzalmas \u00e9rz\u00e9s. A mellettem l\u00e9v\u0151 g\u00e9pb\u0151l az egyenletes pittyeg\u00e9s furcsa s\u00edpol\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltozott. Olyan merev lett a testem, mint egy kifesz\u00edtett \u00edj, hangos cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u00e9s k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, egy \u00e9les sz\u00far\u00e1s a kezemben, azt\u00e1n lassult a sz\u00edvver\u00e9sem \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9reztem magam egy h\u0171t\u0151kamr\u00e1ba z\u00e1rva. Majd a j\u00f3l ismert s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00fajra randizni h\u00edvott.<\/p>\r\n
\u00dajra magamn\u00e1l voltam, er\u0151lk\u00f6dtem, h\u00e1tha ez\u00fattal siker\u00fcl kinyitni a szemem. Ami m\u00e1skor mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 energi\u00e1val ment most szinte minden er\u0151met felem\u00e9sztette, de v\u00e9g\u00fcl engedett a szor\u00edt\u00e1snak. Olyan vak\u00edt\u00f3 f\u00e9ny j\u00f6tt be az ablakon \u00e9s \u00e1rasztotta el a szob\u00e1t, hogy egyb\u0151l ink\u00e1bb visszacsuktam a szemem. Ki\u00e9gett a retin\u00e1m, nagyon f\u00e1jt a f\u00e9ny, de \u00fajb\u00f3l megpr\u00f3b\u00e1lkoztam. Egy k\u00f3rteremben voltam. De mit keresek \u00e9n egy k\u00f3rh\u00e1zban? Kerestem az elm\u00e9mben a magyar\u00e1zatot, azt\u00e1n megl\u00e1ttam az \u00e1gyam mellett ugyanazt a sz\u0151ke l\u00e1nyt. Led\u00f6bbenve tekintett r\u00e1m \u00e9n meg csak pislogtam, meg akartam sz\u00f3lalni, de r\u00e1j\u00f6ttem, hogy l\u00e9legeztet\u0151n vagyok, egyb\u0151l p\u00e1nikba estem, mi\u00e9rt vagyok \u00e9n l\u00e9legeztet\u0151 g\u00e9pen. Mi az isten t\u00f6rt\u00e9nt velem? Azt\u00e1n minden sz\u00e9pen lassan a tudatomba k\u00faszott, hogy ki vagyok, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9s hogy a sz\u0151ke l\u00e1ny az \u00e1gyam mellett nem m\u00e1s, mint Lea.<\/p>\r\n
Lea egyb\u0151l a n\u0151v\u00e9rh\u00edv\u00f3ra csapott a karj\u00e1val mire legal\u00e1bb \u00f6t n\u0151v\u00e9r futott be \u00e9s kezdett el egyszerre besz\u00e9lni, azt\u00e1n ugyanennyi orvos. Majd egy v\u00e9gre feleszm\u00e9lt \u00e9s k\u00f6zelebb j\u00f6tt, belevil\u00e1g\u00edtott a szemembe, figyelte a reflexeim. Nyomogatta a k\u00f6rm\u00f6m, ami m\u00e1r el\u00e9gg\u00e9 f\u00e1jdalmas volt, de elr\u00e1ntani nem voltam k\u00e9pes.<\/p>\r\n