Sziasztok!
Sajnos az oldalon egy ideig, valószínűleg karbantartás miatt, szünetel a kommentelés lehetősége, ezért itt reagálnék a felmerülő kérdésekre és megállapításokra.
Kedves Trizsek,
kiszámíthatóság, hm teljesen igazad van. Kiszámítható lett és ez volt a célom is. Nyilván, ha azt mondom, hogy hajókázás közben Nicet rabolja el pár vízi szörny és vigye magával egy tengeralatti elképzelhetetlen világba, azon bizonyára mindannyian meglepődnénk. Ez az irányvonal, valahogy nem illene bele ebbe a romantikus/dráma műfaji kategóriába. 🙂
Azzal, hogy Joana lenne mindig a megmentő, nem értek egyet. Sok esetben van Nic mellett és segít neki, de a problémamegoldás kulcsa mindig az adott karakter kezében van. Jonak magának is megvan a saját problémája. De tudjátok, ahány olvasó, annyi vélemény. 😀 Köszönöm, hogy megosztottad velem a véleményedet, tényleg sokat jelentenek számomra a visszajelzések.
Sajnálattal kell közölnöm, hogy bizony ez volt az utolsó rész ehhez a sorozathoz. Nem szeretném a kezetekbe adni a történet pontos befejezését. Azt akarom, hogy ti fejezzétek be! Legyen a ti fantáziátokra bízva, hogy Nic túléli-e avagy sem, illetve, ha igen, mit kezd ezután az életével. Talán ettől, majd kevésbé lesz felejthető a történet. Ha happyenddel fejezem be , jót mosolyogtok, örültök pár percig és elfelejtetitek. Most viszont maradt fent egy csomó megválaszolatlan kérdés, amin tudtok pörögni, szóval hajrá. 😀
Köszönöm, hogy olvastok és várom a további hozzászólásokat, kinek, hogy tetszett. 🙂
Nekem nagyon tetszenek az irasaid,mert nagyon tehetseges vagy.
En szemelyszerint teljesen at tudom erezni a szereplok erzeseit mert annyira atadja az irasod.
De ez a befejezetlen dolog engem nem hagyj nyugodni.
Egyszeruen annyira belemerultem a tortenetbe es atereztem stb hogy egy pofan uteskent erintett.
Es engem erdekelne hogy hogy fejezned be.
Remelem hogy meggondolod magad es irsz egy befejezest mert szerintem megerne.
A tortenetekkel pedig annyi hogy tenyleg haaonlitanak egymashoz(bar amikor belemerul az ember es teljesen atszellemul nem tunik fel).
Tetszik hogy a torteneteid nen olyanok mint a hoztajuk hasonloke hogy marmar a szex jelenetre van fektetve a hangsuly nem pedig nagara a sztorira.
Es inkabb pornoba megy at mint egy romantikus,drama tortenetbe,viszont en azert egy kicsiket jobban kifejthetned az intim reszeket. Nem kell undoritoan reszletesen belemenni mert ne legyen porno de az is egy romantikus tortenet egyik fontos resze
Kedves Sarah!
Én álltalában nem nagyon szoktam kommentálni, de már egy jó ideje úgy érzem, hogy ide érdemes lenne. Sajnos, amit írni akarok az főleg negatív, de semmikép sem szeretnélek eltántorítani az írástól. Látom, hogy sok pozitív kommentet kapsz, mégis azt észlelem, hogy ez nem motivál kellőképpen.
Mikor először olvastam a történeteidet, akkor az még egy másik oldalon volt. Nagyon megtetszettek, mivel könnyedek voltak és végre nem csak leszbikus sexről szóltak.
Az első dolog, amit szeretnék megemlíteni, az hogy ha már egy blogot írsz, akkor folyamatosabban kéne jönni a történeteknek. A több hónapos kihagyások elég hosszúak, pedig elég nagy érdeklődés van az oldal iránt és egy ilyen kitartó közönséggel többet kéne törődni és meghálálni, hogy két hónapos kihagyás után is még naponta ráklikkel az oldalra hátha van új rész.
A másik dolog, hogy eddig 3 story van amit befejeztél ,közben pedig egy csomó új történetbe kezdtél bele. Ha nem jön az ihlet egy régi storyban nem kéne attól még belekezdeni egy másikba ami szintén kifullad a 2. résznél. Ha elfogadsz egy jó tanácsot csak akkor kezdj bele egy történetbe ha látod a végét, meg van a vázlat, hogy kb. milyen történések lesznek benne .
A harmadik észrevételem kicsit összefügg az előzővel, hogy igazaból az a baj, hogy nem is jön az új ihlet. Szinte minden történet ugyan arról szól csak kicsit más kontextusban. Mindig ugyanazon rágjuk át magunkat. Van egy szenvedő alanyod, akit a realitástól nagyon messze , egy csomó tragédia ért/ éri. Mindegyik alváshiányban szenved, utálja a korházakat, de mégis mindig ott van, szeret csak úgy elájulni és olyan baleseteket él át pár hetes intervallumban amibe egy normális ember már elsőre belehalna . Ez már nagyon unalmas . Ha egy szuperhősös történetet olvasnék nem lepődnék meg, hogy valaki ennyi mindent túlél, de így ez elég fura . Ja és mindig ő a nagy csajozós múlttal rendelkező egyén, aki minden nőt elcsábít, de mégsem tud kötődni egyikhez sem. Azután van a megmentő,aki szeretné szeretni, de az életben már annyiszor csalódott szenvedő alanyunk nem képes bízni benne . Ha vissza olvasom a történeteket (amit egyébként többször megtettem ) mondhatni még ugyanazok a párbeszédek is zajlanak le néha . Főleg ezek a “húzzuk egymás agyát” párbeszédek . Szerintem egy leszbikus szerelmi történet lehet úgy is jó, hogy az egyik szereplő nem esett át már vagy húsz halálos baleseten, vagy halt meg valamelyik közeli hozzátartozója tragikus körülmények között.
Őszintén, nem hinném, hogy a ,,Te vagy az életem “ történetnek valóban ezt a részt szántad befejezésnek, mivel ilyenkor mindig jelzed a vegén, hogy ,, Vége” . Szóval ,csak azért, hogy bizonyítsd,hogy te tudsz kiszámíthatatlan lenni nem kéne ilyen gagyi megoldást találni, hogy akkor ezt most ránk hagyod . Ez nem te lennél.
Remélem nem veszed ezeket az észrevételeket rossz néven. Mert úgy érzem van mi kibontakozzon benned csak kicsit elakadtal . Ha olvaslak is erezni ezt az elakadást . Az első részek mindig jók és azokat folyamatossan is töltöd fel . A 4.,5. részek már szellősebben jönnek és érezni is rajtuk, hogy azok már nem az igaziak. Ott már kéne valami csavar , valami új történés és ilyenkor nyúlsz ahhoz a megoldáshoz,hogy akkor legyen valamilyen baleset .
De egy szó,mint száz. Tényleg csak iránymutatásként írtam.
Üdv egy olvasód 🙂
Ismét nagyon jo lett engem kicsit hirtelen ért a vége és el is gondolkodtatott mi lenne a legjobb befejezés. Folytatod a kordonon túl történetedet? annyira magávalragadott már az elejétől és jo lenne tudni,hogy hogy folytatod,illetve hogy hogy egyeztethető össze az a három dolog 🙂
Most, hogy lehet kommentelni, leírom itt, hogy szerintem a “Te vagy az életem” egy elképesztő sorozat lett, és látszódik, hogy az első történeteidhez képest hatalmas a fejlődés, még így is, hogy a sztorik alapja nagyon hasonlít. Kíváncsi lennék, hogy te hogyan fejezted volna be, meg persze mások verziója is érdekelne. Arra számítottam, hogy Finn feláldozza magát, hogy Nic ki tudjon jutni (Köhömm..Titanic:D), de ez a befejezés aztán meglepett. Mindenesetre akárhogy alakul a Finnel történtek miatt Joanával a kapcsolatuk, én végül megmenteném Nic derrière-ét 😀
Eltelik a nyár Sarah nélkül 🙁